Az MTA átfogó vízügyi programot indít a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva. A tudomány képviselői közel 25 éve „dörömbölnek” a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek, mondta a program nyitókonferenciáján Áder János, Magyarország államfője. Az első konkrét lépésként azt tervezi az MTA, hogy Víztudományi Intézetet hoz létre, amely megalkotja a nemzeti víztudományi programot.

A köznevelés, oktatás helyzete jelentősen romlott, és ez objektíven mérhető például a PISA-felmérésekben vagy az innovációs mutatókban. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében” - mondta Lovász László, az Akadémia elnöke.

Egy magyar kutatócsoport messze túllép a retinaimplantátumok lehetőségein: egyenesen az agyat veszik rá arra, hogy lásson. Rózsa Balázzsal, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ERC-nyertes csoportvezető kutatójával beszélgettünk fényérzékeny idegsejtekről, optogenetikai forradalomról és az agyra nyitott ablakról, mely egyszer a vakoknak is visszaadhatja a látás élményét.

Hogyan éltek az emberek a 19 században? Milyen ruhát viseltek, mit ettek? Hogyan ünnepeltek, milyen volt a viszonyuk a születéshez, a betegségekhez és a halálhoz? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu-n bemutatott blogjában Fónagy Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója. A történész bejegyzései olyan örök témákat is körüljárnak, mint például a családon belüli erőszak.

A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.

Földgáz helyett jöjjön a földhő, a biomassza és a napenergia: ezt javasolja az MTA Környezettudományi, illetve Energetikai Elnöki Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság. Ha megújuló energiával fűtünk, nemcsak a környezetet kíméljük, hanem a gazdaságnak is jelentős lökést adunk. A földhő szempontjából különösen szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a Kárpát-medencében a földkéreg 24–26 kilométer vastag, ami a kontinentális átlag mindössze kétharmada-fele, így közelebb kerül a felszínhez a forró asztenoszféra.

Miért a tudomány a megismerés legrögösebb útja? Hogyan születnek az áltudományos elméletek? Az MTÜ szegedi nyitóelőadásán Lovász László, az MTA elnöke a tudomány működését vizsgálta, bemutatta a tudományos módszer lényegét, a tudomány szépségét, erejét, és határait is. Egyértelművé tette, hogy aki ismeri ezt a határt, nagyobb eséllyel veheti észre, ha az áltudományok területére téved. „A tudomány kemény verseny, ahol csak az»aranyérem«, a legkorábbi felfedezés számít. A tudomány egyre inkább számokon, adatokon alapul, mind mérhetőbbé válnak az eredmények. Erre mozdul az egész tudomány, különösen a biológia, az orvostudomány, valamint a közgazdaságtudomány is‟ – mondta Lovász László.

Azonos elbírálást javasol a homeopátiás szerek és a gyógyszerek esetében az MTA Orvosi Tudományok Osztálya. Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának tagjai nyílt szavazáson egyöntetűen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezését, amely szerint a homeopátiás készítményeket ugyanolyan hatékonysági vizsgálatoknak kell alávetni, mint a hagyományos gyógyszereket.

A menekültek Európába való beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a szeptember elején megalakult akadémiai kutatócsoportnak, amely a Belügyminisztérium kérésére szervezi és végzi a migrációs folyamatokkal kapcsolatos, részben már korábban megkezdett kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémián. A testület tanulmányában, illetve ajánlásában többek között azt javasolja a kormánynak, hogy adjon nagyobb hangsúlyt az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat szakpolitikai kezelésének.

A minket körülvevő és a bennünk lévő rendszerek - nagyobb molekuláink, sejtjeink, szerveink, baráti társaságaink, munkahelyünk, a társadalom, amelyben élünk, és az egész Föld - mind-mind hálózatok. E hálózatok hihetetlen módon egyformán viselkednek. Csermely Péter professzor, hálózatkutató előadása.

A fúziós energiatermelés régi vágya az emberiségnek, egy pozitív energiamérlegű fúziós erőmű megépítését célzó kutatások régóta folynak. A cél megvalósítására összefogtak a Föld népességének több mint felét befogadó országok, és létrehozták az ITER projektet, a világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttműködését. Tagjai az Egyesült Államok, India, Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Európai Unió. Az Európai Unió fúziós kutatási programja jelentős lépés lehet a földi fúziós erőművek megvalósulása felé. A világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttműködésében az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai is részt vesznek.

Minden kavicsból Gömböc lehetne, vagyis magyar kutatók módszere fedi fel a marsi kavicsok titkát.Több tíz kilométert utazhattak egy ősi marsi folyó medrében azok a kavicsok, amelyeket néhány éve a Curiosity Mars-járó felvételein pillanthattunk meg. Vándorlásuk történetét egy új matematikai modell és rengeteg földi kísérlet segített megérteni.Az eredmények új fejezetet nyithatnak az üledékek eredetének vizsgálatában a Mars mellett a Földön, sőt a Naprendszer más égitestein is.

Ukrajnában, a Dnyeper középső folyása mentén lehetett Etelköz, és talán nem véletlen, hogy az első írott források a magyarokról a 830-as éveket követően jelennek meg, vagyis a magyarok vándorlása az eddig becsültnél rövidebb ideig tartott és később történt - véli Türk Attila régész, aki a 3. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíciót vezette a nyáron.

Mindegy, hogy emlős, madár, hüllő vagy kétéltű: a hímek és nőstények aránya a populációban függ az ivari kromoszómák típusától – mutatta ki az a magyar kutatók vezetésével végzett vizsgálat, amely gerinces fajok ivararányát elemezte. Az eredményeket a Nature közölte. A hím és nőstény egyedek aránya a populációk egyik legalapvetőbb tulajdonsága. Ahogyan az emberi társadalmakban a párszerzésre fordított erőforrások mértéke, a válások gyakorisága függ a férfiak és nők arányától, az állatok szociális viselkedésében is kulcsszerepe van a felnőttkori ivararánynak.

A fertőző betegségek kutatása területén elért eredményeiért William C. Campbell ír, Omura Szatosi japán, illetve Juju Tu kínai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

1541 után Magyarország nem ütközőállam és nem Habsburg-gyarmat volt, hanem védőbástya, de nem annyira a kereszténységé, mint inkább Közép-Európáé. Megmaradásában pedig a Habsburgoknak elévülhetetlen történelmi szerepük volt.A mohácsi csata, majd Buda 1541-es elfoglalása hosszú távon sok tekintetben radikálisabb változásokat hozott, mint a trianoni békeszerződés – mondja Pálffy Géza történész.

A mohácsi csata, majd Buda 1541-es elfoglalása hosszú távon sok tekintetben radikálisabb változásokat hozott, mint a trianoni békeszerződés – mondja Pálffy Géza történész, aki szerint az újabb kutatási eredmények alapján több toposzról is ki kell mondani, hogy tévedés. Magyarország nem ütközőállam és nem Habsburg-gyarmat volt, hanem védőbástya, de nem annyira a kereszténységé, mint inkább Közép-Európáé. Megmaradásában pedig a Habsburgoknak elévülhetetlen történelmi szerepük volt.

Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért – állítja a Thomson Reuters, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat.

A keringési rendszer betegségei vezetik a hazai halálozási statisztikákat, a szívizominfarktusban elhunytak száma eléri az uniós átlag háromszorosát, s ötször magasabb a franciaországi mutatóknál. A veszélyeztetett betegek jelentős részének időben történő kiszűrését segíti az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport kezdeményezésére és vezetésével létrehozott egyedülálló OPeRA projekt, amely október végén kezdi meg a működését.