 |
2016. szeptember. 12, hétfő - 21:21
Egy magyar fizikus okosabb volt a legokosabb számítógépeknél is
Szabó Zoltán 29 éves magyar fizikus nyerte a GE Twitteren zajló globális informatikai versenyét, amelyen a GE legokosabb számítógépeinek beszélgetését kellett megfejteniük a résztvevőknek. Világszerte több mint ezer IT-szakember, szoftvermérnök és adattudós, valamint profi és amatőr programozó kapcsolódott be a játékba a Twitteren, hogy az informatikai és kódfejtő képességeiket felhasználva előrébb jussanak - közölte az esemény kommunikációjával foglalkozó cég.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
|
 |
2016. augusztus. 16, kedd - 16:50
Onkológia: pusztítás helyett együttélés
>Az elmúlt hat évtizedben az orvoslás a megsemmisítés szándékával közelített a daganatokhoz. Azonban szinte mindig akadnak tumorsejtek, amelyek a legdrasztikusabb terápiát is túlélik, és másodjára már sokkal nehezebben támadható daganatot építenek újjá. A hagyományos stratégia kudarca felveti annak lehetőségét, hogy a rákot valójában nem legyőzni, hanem féken tartani kell. Tátrai Péter az mta.hu-n számol be a rákkutatás ígéretes, új irányáról.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
|
 |
2016. június. 23, csütörtök - 19:56
Fantasztikus repülés
Először repülték át az Atlanti óceán napelemes repülővel. Csütörtök reggel megérkezett Sevillába a svájci Solar Impulse napelemes repülőgép, fedélzetén Bertrand Piccard pilótával. A gép New York JFK repteréről szállt fel június 20-án, hétfőn és 71 óra, azaz 3 nap alatt az óceánt átszelve teljesítette a 6272 kilométeres távot, ez volt egyben a gép leghosszabb repülőútja idén.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
|
 |
2016. június. 15, szerda - 21:26
Gravitációs hullámok: újabb felfedezés
Bő három hónappal az első, 2015 szeptemberi észlelés után másodjára is gravitációs hullámokat detektált a LIGO. A 2015 karácsonyán mért jelenséget szintén kataklizmatikus esemény, két, a Nap tömegének sokszorosát kitevő fekete lyuk összeolvadása okozta. Az újabb eredmény azt bizonyítja, hogy a gravitációshullám-detektorok valóban új ablakot nyitnak a világegyetemre.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
|
 |
2016. június. 12, vasárnap - 16:26
Milyen legyen a 21. századi egészségügy?
A leggazdagabb országok sem képesek kielégíteni az orvostudomány gyors fejlődése miatt fellépő igényeket, miközben gyökeresen átalakul az elöregedő népesség egészségfogalma. Magyarországon is égető szükség van egy új, átfogó népegészségügyi programra. Ennek megalkotását szeretné elősegíteni a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek 187. közgyűlésén a 21. század globális egészségügyi válságát és a hazai vonatkozásokat is elemezték.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
|
| Mai nap hírei | Egyéb hírek |
 2016.május.11, szerda - 18:03
Be kell törni az ajtót
Az MTA átfogó vízügyi programot indít a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva. A tudomány képviselői közel 25 éve „dörömbölnek” a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek, mondta a program nyitókonferenciáján Áder János, Magyarország államfője. Az első konkrét lépésként azt tervezi az MTA, hogy Víztudományi Intézetet hoz létre, amely megalkotja a nemzeti víztudományi programot.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.április.04, hétfő - 13:21
Magyar oktatásügy: az utolsó pillanat
A köznevelés, oktatás helyzete jelentősen romlott, és ez objektíven mérhető például a PISA-felmérésekben vagy az innovációs mutatókban. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében” - mondta Lovász László, az Akadémia elnöke.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.március.22, kedd - 14:30
Agyukkal látó egerek - avagy a Mátrix köztünk él...
Egy magyar kutatócsoport messze túllép a retinaimplantátumok lehetőségein: egyenesen az agyat veszik rá arra, hogy lásson. Rózsa Balázzsal, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ERC-nyertes csoportvezető kutatójával beszélgettünk fényérzékeny idegsejtekről, optogenetikai forradalomról és az agyra nyitott ablakról, mely egyszer a vakoknak is visszaadhatja a látás élményét.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.március.18, péntek - 16:04
Kölcseytől a pesti kiművelt zsiványokig: történészblog régmúlt mindennapokról
Hogyan éltek az emberek a 19 században? Milyen ruhát viseltek, mit ettek? Hogyan ünnepeltek, milyen volt a viszonyuk a születéshez, a betegségekhez és a halálhoz? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu-n bemutatott blogjában Fónagy Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója. A történész bejegyzései olyan örök témákat is körüljárnak, mint például a családon belüli erőszak.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.január.13, szerda - 22:05
Idegrendszert védő anyagokat szabadalmaztattak magyar kutatók
A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.november.19, csütörtök - 08:06
Olajunk a termálvíz
Földgáz helyett jöjjön a földhő, a biomassza és a napenergia: ezt javasolja az MTA Környezettudományi, illetve Energetikai Elnöki Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság. Ha megújuló energiával fűtünk, nemcsak a környezetet kíméljük, hanem a gazdaságnak is jelentős lökést adunk. A földhő szempontjából különösen szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a Kárpát-medencében a földkéreg 24–26 kilométer vastag, ami a kontinentális átlag mindössze kétharmada-fele, így közelebb kerül a felszínhez a forró asztenoszféra.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.november.10, kedd - 08:09
Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe - a kutatóké a szó
Miért a tudomány a megismerés legrögösebb útja? Hogyan születnek az áltudományos elméletek? Az MTÜ szegedi nyitóelőadásán Lovász László, az MTA elnöke a tudomány működését vizsgálta, bemutatta a tudományos módszer lényegét, a tudomány szépségét, erejét, és határait is. Egyértelművé tette, hogy aki ismeri ezt a határt, nagyobb eséllyel veheti észre, ha az áltudományok területére téved. „A tudomány kemény verseny, ahol csak az»aranyérem«, a legkorábbi felfedezés számít. A tudomány egyre inkább számokon, adatokon alapul, mind mérhetőbbé válnak az eredmények. Erre mozdul az egész tudomány, különösen a biológia, az orvostudomány, valamint a közgazdaságtudomány is‟ – mondta Lovász László.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.november.09, hétfő - 19:44
Bizonyítani kell - erről szól a tudomány
Azonos elbírálást javasol a homeopátiás szerek és a gyógyszerek esetében az MTA Orvosi Tudományok Osztálya.
Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának tagjai nyílt szavazáson egyöntetűen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezését, amely szerint a homeopátiás készítményeket ugyanolyan hatékonysági vizsgálatoknak kell alávetni, mint a hagyományos gyógyszereket.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.október.29, csütörtök - 17:39
Csak jönnek és jönnek - a migráció nem áll le ebben az évtizedben!
A menekültek Európába való beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a szeptember elején megalakult akadémiai kutatócsoportnak, amely a Belügyminisztérium kérésére szervezi és végzi a migrációs folyamatokkal kapcsolatos, részben már korábban megkezdett kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémián. A testület tanulmányában, illetve ajánlásában többek között azt javasolja a kormánynak, hogy adjon nagyobb hangsúlyt az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat szakpolitikai kezelésének.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.október.23, péntek - 10:39
A hálózatok egyformán viselkednek
A minket körülvevő és a bennünk lévő rendszerek - nagyobb molekuláink, sejtjeink, szerveink, baráti társaságaink, munkahelyünk, a társadalom, amelyben élünk, és az egész Föld - mind-mind hálózatok. E hálózatok hihetetlen módon egyformán viselkednek. Csermely Péter professzor, hálózatkutató előadása.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.október.20, kedd - 14:15
Lehozni a Napot a Földre, avagy mi az az ITER?
A fúziós energiatermelés régi vágya az emberiségnek, egy pozitív energiamérlegű fúziós erőmű megépítését célzó kutatások régóta folynak. A cél megvalósítására összefogtak a Föld népességének több mint felét befogadó országok, és létrehozták az ITER projektet, a világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttműködését. Tagjai az Egyesült Államok, India, Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Európai Unió.
Az Európai Unió fúziós kutatási programja jelentős lépés lehet a földi fúziós erőművek megvalósulása felé. A világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttműködésében az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai is részt vesznek.
Kommentárok : 1 |
Teljes cikk
 2015.október.14, szerda - 08:56
Gömböc a Marson
Minden kavicsból Gömböc lehetne, vagyis magyar kutatók módszere fedi fel a marsi kavicsok titkát.Több tíz kilométert utazhattak egy ősi marsi folyó medrében azok a kavicsok, amelyeket néhány éve a Curiosity Mars-járó felvételein pillanthattunk meg. Vándorlásuk történetét egy új matematikai modell és rengeteg földi kísérlet segített megérteni.Az eredmények új fejezetet nyithatnak az üledékek eredetének vizsgálatában a Mars mellett a Földön, sőt a Naprendszer más égitestein is.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.október.12, hétfő - 09:01
Rövidebb ideig tartott és később kezdődött a magyarok vándorlása keletről nyugatra?
Ukrajnában, a Dnyeper középső folyása mentén lehetett Etelköz, és talán nem véletlen, hogy az első írott források a magyarokról a 830-as éveket követően jelennek meg, vagyis a magyarok vándorlása az eddig becsültnél rövidebb ideig tartott és később történt - véli Türk Attila régész, aki a 3. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíciót vezette a nyáron.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.október.08, csütörtök - 10:52
Sok hím vagy kevés: a gének döntik el? – Magyar kutatók cikke a Nature-ben
Mindegy, hogy emlős, madár, hüllő vagy kétéltű: a hímek és nőstények aránya a populációban függ az ivari kromoszómák típusától – mutatta ki az a magyar kutatók vezetésével végzett vizsgálat, amely gerinces fajok ivararányát elemezte. Az eredményeket a Nature közölte.
A hím és nőstény egyedek aránya a populációk egyik legalapvetőbb tulajdonsága. Ahogyan az emberi társadalmakban a párszerzésre fordított erőforrások mértéke, a válások gyakorisága függ a férfiak és nők arányától, az állatok szociális viselkedésében is kulcsszerepe van a felnőttkori ivararánynak.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.október.05, hétfő - 16:44
A fertőző betegségek kutatásáért hárman kaptak Nobel-díjat
A fertőző betegségek kutatása területén elért eredményeiért William C. Campbell ír, Omura Szatosi japán, illetve Juju Tu kínai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.október.05, hétfő - 10:57
Durvább volt, mint Trianon 2.rész
1541 után Magyarország nem ütközőállam és nem Habsburg-gyarmat volt, hanem védőbástya, de nem annyira a kereszténységé, mint inkább Közép-Európáé. Megmaradásában pedig a Habsburgoknak elévülhetetlen történelmi szerepük volt.A mohácsi csata, majd Buda 1541-es elfoglalása hosszú távon sok tekintetben radikálisabb változásokat hozott, mint a trianoni békeszerződés – mondja Pálffy Géza történész.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.október.04, vasárnap - 07:38
Durvább volt, mint Trianon
A mohácsi csata, majd Buda 1541-es elfoglalása hosszú távon sok tekintetben radikálisabb változásokat hozott, mint a trianoni békeszerződés – mondja Pálffy Géza történész, aki szerint az újabb kutatási eredmények alapján több toposzról is ki kell mondani, hogy tévedés. Magyarország nem ütközőállam és nem Habsburg-gyarmat volt, hanem védőbástya, de nem annyira a kereszténységé, mint inkább Közép-Európáé. Megmaradásában pedig a Habsburgoknak elévülhetetlen történelmi szerepük volt.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.szeptember.30, szerda - 19:03
Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra
Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért – állítja a Thomson Reuters, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.szeptember.29, kedd - 15:35
A szívhalál megelőzését segíti elő egy új magyar kockázatbecslő rendszer
A keringési rendszer betegségei vezetik a hazai halálozási statisztikákat, a szívizominfarktusban elhunytak száma eléri az uniós átlag háromszorosát, s ötször magasabb a franciaországi mutatóknál. A veszélyeztetett betegek jelentős részének időben történő kiszűrését segíti az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport kezdeményezésére és vezetésével létrehozott egyedülálló OPeRA projekt, amely október végén kezdi meg a működését.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
Legutóbbi olvasói hozzászólásokK
Térkép arról, mi van alattunk
Kanta István - 2017. május. 10, szerda - 23:07
Tisztelt Balogh Csaba Úr!A segitségét kérném!Az édesapám elmesélése alapján,nálunk is kerestek kőolajat még kb az 1930 as években,de csak sós melegvizet találtak.Elmodása szerint,nem engedtek a környékre sem senkit de ők kilesték,mint gyerekek,hogy hol volt a fúrás,mert utána lezárták,földel behordták,hogy ne is tudja senki hol volt.Szerintem még abban az időben nem volt olyan technológia amivel nagyon mélyre fúrhattak volna.Ebben kérném a segitségét,hogy hol tudnék utána nézni a fúrási eredményeknek.Egy borsodi kis falu mellett volt a fúrás.Szeretném megfúratni,ha érdemes.Válaszát előre is köszönöm!Tisztelettel!Kanta István Email: kantabt@gmail.com
Kommentárok : 2 |
Teljes cikk
Gyula - 2016. szeptember. 24, szombat - 19:57
Akik hisznek az időgép létezésében vajon elgondolkodtak-e már, hogy egysíkúan képzelegnek, azaz csak az idővel foglalkoznak, a térbeli helyzettel nem!? Belegondoltak-e abba, hogy az egyenlítő közelében állva -a föld tengelye körül forogva- percenként 30 kilométert száguldanak odébb? Ha tehát egyetlen perccel szeretne vissza menni az időben, akkor mintegy harminc km-rel kell arrébb pozicionálni a megjelenését, mert akkor ott volt! Méghozzá pontosan, mert nem lenne szerencsés egy hegy belsejében, vagy éppen több száz méter magasan a levegőben megjelenni! Igen komoly számítási és pozícionálási feladatot jelentene. Egy órát visszalépni már 1800 (ezernyolcszáz!) km-es távolságot jelentene! A problémát csak fokozza, hogy a Föld ezen egy óra alatt 110000km-t (száztízezer kilométer!) tesz meg a Nap körüli pályáján haladva! Pontos viszonyítási pont híján jelenleg megoldhatatlan a megjelenés helye. Már említésre sem érdemes, hogy a naprendszerünk -a galaxisunk, azaz a Tejút közepe körül keringve- az egyetlen óra alatt 777000km-t (hétszázhetvenhétezer kilométer!) halad, ami a pontos helyzet kiszámítását erősen megnehezíti. Minthogy a Tejút (úgy egészében…) a Kozmoszban óránként 2000000 (kettő milló!) km/órás sebességgel halad kijelenthetjük, hogy minimális idővel visszalépni is lehetetlen kiszámolni a megjelenés (a kukkolás…) helyét! A jelentősebb -száz, ezer, vagy milló éves- visszanézést nehezíti a kozmikus mozgásokat a korábbi időkben befolyásoló -előttünk nem ismert!- tényezők hatása (ütközések, pályamódosulások, kialakuló-megszűnő rendszerek, stb.)
A magam részéről kifejezetten szkeptikus vagyok időgépügyileg.
Kommentárok : 40 |
Teljes cikk
Kovács István - 2016. augusztus. 22, hétfő - 18:56
Véleményem szerint a viccel határos, hogy az ország vezető megújuló energia hordozójának a "biomassza" van kikiáltva amit én a természet megcsúfolásának tartok...!! Azért "termelni " növényeket ,hogy elégessük ...? Ez tényleg nem normális..! Ráadásul amit el kell égetni az nem is "megújuló"...!!Különösen annak ismeretében állítom a fentieket, hogy az ország rendelkezik kb. 1500 km. víz energia termelésre alkalmas folyóval...!Ezért minden arra alkalmas folyón meg kell valósítani és el kell terjeszteni az "úszó, mobil vízerőmű rendszereket"..! Ezzel a természet barát technikával megvalósítható a rombolás mentes víz energia termelés minden méretű folyón..!! Természetesen a kereszt gátas erőműveket el kell felejteni, hiszen azoknak a hozadéka nem kompenzálja az okozott károkat..!!Ezzel a technikával könnyedén megoldhatnánk a megújuló célkitűzéseket...!!! Ehhez azonban elsősorban szemlélet váltásra lenne szükség...!!?
Kommentárok : 2 |
Teljes cikk
|
 2016.május.30, hétfő - 19:14
Hatalmas lyuk a Svájc nevű sajtban, avagy átadják a világ leghosszabb vasúti alagútját
A svájciak nagyon sokáig abból éltek, hogy az emberek át akartak kelni az Alpok hágóin. Őrizték a hágókat és pénzt kértek az átkelésért. Az emberek pedig fizettek, mert másképp nem tudtak volna átmenni Északról Délre, Délről Északra. És ez azóta is tart…
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.május.30, hétfő - 10:18
Robot minden háztartásba??
A robotika, illetve az okos házak problémája jelenleg az, hogy nagyon kevés eszköz tud egymással ténylegesen beszélni. Az egymással versengő kommunikációs protokollok és a gyártók eddig keményen gátolták a termékek egymás közötti kommunikációját. Ezt próbálja megoldani néhány világcég, és jönnek az új, okos házi robotok.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.május.07, szombat - 18:46
Befalazott fejek
Pár évtizede arról szólt a közbeszéd, hogy Európában a falak valójában a fejekben vannak. Ezek jelentős részben maradtak is, de mára úgy tűnik, hogy a fejeket még be is akarják falazni.
Még áprilisban jártunk nyílt órán, a gyerekek iskolájában Zuglóban. Előre bocsájtom, hogy az iskoláról és a tanárokról csak jót tudok mondani, ami a mai időkben nem kevés....
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.április.28, csütörtök - 13:23
A világ legnagyobb motorgyára, avagy a győri Audi sztori
Kedves Olvasó! Tudja, hol található a világ legnagyobb motorgyára? Nos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok jelentős része nemmel válaszol erre a kérdésre. Pedig a válasz meglehetősen egyszerű: Magyarországon! A város neve Győr, a cég neve pedig Audi Hungaria Motor Kft., amely a német Audi AG 100%-os magyarországi leányvállalata. És igen, ez a világ legnagyobb motorgyára!
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.április.14, csütörtök - 08:58
Föld Napja - 2016
A 26. Föld napja javasolt témája Fákat a Földnek, valamint étrendünk és az éghajlat. 2016 a hüvelyesek nemzetközi éve és a világ államfői épp a Föld napján, 2016. április 22-én írják alá New Yorkban a párizsi klímaszerződést - étrendünk és az éghajlat összefügg.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.április.13, szerda - 18:03
Tíz-tizenöt év és elektromosan autózunk??
Magyarország legnagyobb taglétszámú autós közössége a Forensis autóklub újabb nagyszabású kutatást végzett tagjai között, ezúttal az elektromos autózásról. A kutatásban aktívan résztevő - közel ötezer - válaszadó jelenleg is mind autó tulajdonos és szoros kapcsolatban van a közlekedéssel. A kutatást az autósok szemszögéből és egy átlag autós szempontjait figyelembe tartva állították össze. Fotó: By Tesla Motors Inc. - Tesla Motors Inc., Copyrighted free use, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12626106
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.március.29, kedd - 21:42
Az ostobaság járványa
Semmelweis Ignác Bécsben adatta ki 1861-es évszámmal megjelenő, német nyelvű könyvét (Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése). Tanait, az osztályán gyakorlatban bizonyított hasznosságuk ellenére, az orvosi közvélemény visszautasította.
Semmelweis országában 155 évvel a könyv megjelenése után a kórházakban dolgozóknak csak 1/3-a teljesíti közepes szinten a kézhigiénés elvárásokat (kézmosás), és csak 4%-uk a WHO által ajánlott magas szinten...
Kommentárok : 1 |
Teljes cikk
 2016.március.21, hétfő - 08:14
Üzenet a csillagoknak
Jelenleg öt emberkéz alkotta űrszonda van úton a csillagközi tér felé. Négyükön ott van egy-egy bemutatkozó üzenet, egy "kozmikus névjegy" bolygónkról. A Pioneer 10 és 11 fedélzetén a Pioneer-táblát találhatják meg utódaink vagy más értelmes lények, míg a Voyager 1 és 2 a híres Voyager Aranylemezt viszi magával. Csak a New Horizons nem vitt magával vinni névjegyet.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2016.január.08, péntek - 10:43
Robbanthatott-e hidrogénbombát Észak-Korea?
Nem valószínű, hogy Észak-Korea hidrogénbombát robbantott - mondta az mta.hu-nak Bencze Gyula, az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet nyugalmazott professzora. A tudományban sok minden elképzelhető, azonban ha lenne lehetőség "kicsiben" előállítani hidrogénbombát, arról már értesült volna a szakmai közösség.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
 2015.november.13, péntek - 18:41
A Felhő Iskola
A TED2013 színpadán Sugata Mitra elmondja a merész TED Prize óhaját: Segítsetek megtervezni a Felhő Sulit, az indiai oktatási labort, ahol a gyerekek szabadon kutathatnak és tanulhatnak egymástól a Felhőből jövő támogatást és forrásokat használva.
Kommentárok : 0 |
Teljes cikk
RSS feedek
|
