A német „nemzeti Nobel-díjnak” is nevezett elismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár. A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.

A kiegyezés 150 éves évfordulójára emlékezhettünk az idén, arra az eseményre, amely a mai napig megosztja a magyar gondolkodókat, történészeket. Megvannak a Kossuth-pártiak és a Deák-pártiak, és 150 év után szinte változatlan formában érvényesül az a megosztottság, amely a Kerepesi temetőben látható, a Kossuth és a Deák hívek ugyan nincsenek messze egymástól, de határozottan elkülönülnek, nincs még a sírban sem keveredés a két tábor között…

Huszonöt évnyi szünet után folytatja munkáját a Magyar Tudományos Akadémián a Világgazdasági Tudományos Tanács. A testület negyedévente vitafórumokat szervez, amelyeken a közgazdász kutatók mellett az oktatás, az üzleti élet és a kormányzat szereplői vesznek részt. A Világgazdasági Tudományos Tanács vezetésére Török Ádámot, az MTA főtitkárát kérte fel Lovász László, az MTA elnöke.

Szabó Zoltán 29 éves magyar fizikus nyerte a GE Twitteren zajló globális informatikai versenyét, amelyen a GE legokosabb számítógépeinek beszélgetését kellett megfejteniük a résztvevőknek. Világszerte több mint ezer IT-szakember, szoftvermérnök és adattudós, valamint profi és amatőr programozó kapcsolódott be a játékba a Twitteren, hogy az informatikai és kódfejtő képességeiket felhasználva előrébb jussanak - közölte az esemény kommunikációjával foglalkozó cég.

>Az elmúlt hat évtizedben az orvoslás a megsemmisítés szándékával közelített a daganatokhoz. Azonban szinte mindig akadnak tumorsejtek, amelyek a legdrasztikusabb terápiát is túlélik, és másodjára már sokkal nehezebben támadható daganatot építenek újjá. A hagyományos stratégia kudarca felveti annak lehetőségét, hogy a rákot valójában nem legyőzni, hanem féken tartani kell. Tátrai Péter az mta.hu-n számol be a rákkutatás ígéretes, új irányáról.

Először repülték át az Atlanti óceán napelemes repülővel. Csütörtök reggel megérkezett Sevillába a svájci Solar Impulse napelemes repülőgép, fedélzetén Bertrand Piccard pilótával. A gép New York JFK repteréről szállt fel június 20-án, hétfőn és 71 óra, azaz 3 nap alatt az óceánt átszelve teljesítette a 6272 kilométeres távot, ez volt egyben a gép leghosszabb repülőútja idén.

Bő három hónappal az első, 2015 szeptemberi észlelés után másodjára is gravitációs hullámokat detektált a LIGO. A 2015 karácsonyán mért jelenséget szintén kataklizmatikus esemény, két, a Nap tömegének sokszorosát kitevő fekete lyuk összeolvadása okozta. Az újabb eredmény azt bizonyítja, hogy a gravitációshullám-detektorok valóban új ablakot nyitnak a világegyetemre.

A leggazdagabb országok sem képesek kielégíteni az orvostudomány gyors fejlődése miatt fellépő igényeket, miközben gyökeresen átalakul az elöregedő népesség egészségfogalma. Magyarországon is égető szükség van egy új, átfogó népegészségügyi programra. Ennek megalkotását szeretné elősegíteni a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek 187. közgyűlésén a 21. század globális egészségügyi válságát és a hazai vonatkozásokat is elemezték.

Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak az MTA Atomkiban. A Nature honlapján május 25-én megjelent cikk szerint valami nagyon különleges dolgot fedeztek fel Debrecenben: a természet ötödik alapvető kölcsönhatását. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének kísérleti eredményeit világszerte próbálják majd megismételni.

Az MTA átfogó vízügyi programot indít a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva. A tudomány képviselői közel 25 éve „dörömbölnek” a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek, mondta a program nyitókonferenciáján Áder János, Magyarország államfője. Az első konkrét lépésként azt tervezi az MTA, hogy Víztudományi Intézetet hoz létre, amely megalkotja a nemzeti víztudományi programot.

A köznevelés, oktatás helyzete jelentősen romlott, és ez objektíven mérhető például a PISA-felmérésekben vagy az innovációs mutatókban. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében” - mondta Lovász László, az Akadémia elnöke.

Egy magyar kutatócsoport messze túllép a retinaimplantátumok lehetőségein: egyenesen az agyat veszik rá arra, hogy lásson. Rózsa Balázzsal, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ERC-nyertes csoportvezető kutatójával beszélgettünk fényérzékeny idegsejtekről, optogenetikai forradalomról és az agyra nyitott ablakról, mely egyszer a vakoknak is visszaadhatja a látás élményét.

Hogyan éltek az emberek a 19 században? Milyen ruhát viseltek, mit ettek? Hogyan ünnepeltek, milyen volt a viszonyuk a születéshez, a betegségekhez és a halálhoz? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu-n bemutatott blogjában Fónagy Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója. A történész bejegyzései olyan örök témákat is körüljárnak, mint például a családon belüli erőszak.

A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.

Földgáz helyett jöjjön a földhő, a biomassza és a napenergia: ezt javasolja az MTA Környezettudományi, illetve Energetikai Elnöki Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság. Ha megújuló energiával fűtünk, nemcsak a környezetet kíméljük, hanem a gazdaságnak is jelentős lökést adunk. A földhő szempontjából különösen szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a Kárpát-medencében a földkéreg 24–26 kilométer vastag, ami a kontinentális átlag mindössze kétharmada-fele, így közelebb kerül a felszínhez a forró asztenoszféra.

Miért a tudomány a megismerés legrögösebb útja? Hogyan születnek az áltudományos elméletek? Az MTÜ szegedi nyitóelőadásán Lovász László, az MTA elnöke a tudomány működését vizsgálta, bemutatta a tudományos módszer lényegét, a tudomány szépségét, erejét, és határait is. Egyértelművé tette, hogy aki ismeri ezt a határt, nagyobb eséllyel veheti észre, ha az áltudományok területére téved. „A tudomány kemény verseny, ahol csak az»aranyérem«, a legkorábbi felfedezés számít. A tudomány egyre inkább számokon, adatokon alapul, mind mérhetőbbé válnak az eredmények. Erre mozdul az egész tudomány, különösen a biológia, az orvostudomány, valamint a közgazdaságtudomány is‟ – mondta Lovász László.

Azonos elbírálást javasol a homeopátiás szerek és a gyógyszerek esetében az MTA Orvosi Tudományok Osztálya. Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának tagjai nyílt szavazáson egyöntetűen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezését, amely szerint a homeopátiás készítményeket ugyanolyan hatékonysági vizsgálatoknak kell alávetni, mint a hagyományos gyógyszereket.

A menekültek Európába való beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a szeptember elején megalakult akadémiai kutatócsoportnak, amely a Belügyminisztérium kérésére szervezi és végzi a migrációs folyamatokkal kapcsolatos, részben már korábban megkezdett kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémián. A testület tanulmányában, illetve ajánlásában többek között azt javasolja a kormánynak, hogy adjon nagyobb hangsúlyt az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat szakpolitikai kezelésének.

A minket körülvevő és a bennünk lévő rendszerek - nagyobb molekuláink, sejtjeink, szerveink, baráti társaságaink, munkahelyünk, a társadalom, amelyben élünk, és az egész Föld - mind-mind hálózatok. E hálózatok hihetetlen módon egyformán viselkednek. Csermely Péter professzor, hálózatkutató előadása.