Az amerikai űrkutatási hivatal 1284 új Naprendszerünkön kívüli bolygót (exobolygót) fedezett fel a Kepler bolygóvadász űrteleszkópjával. Ezzel megduplázta az eddig azonosított ilyen bolygók számát - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal.

Az amerikai légi hatóság, a NOAA mérései alapján a múlt hónap volt a legmelegebb március a feljegyzések kezdete óta. 1880-ban kezdték a rendszeres méréseket, és az idén márciusban az átlagos hőmérséklet a föld és az óceán felszínén 1,22 Celsius fokkal volt magasabb, mint az átlagos hőmérséklet a 20. században, amely 12,7 Celsius fokot ért el. Ezzel 2016 márciusa melegebb, mint az előző év azonos időszaka, amely a korábbi március rekordernek számított, + 0,32 Celsius fokkal.

Az amerikai úrügynökség meghívja Önt a Föld napján, hogy a közösségi médiában mondja el, mit tesz, hogy megünnepelje és megvédje bolygónkat. Ez azért is fontos, mert az előrejelzések szerint az idén igencsak a bőrünkön érezzük a globális felmelegedést. Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=114292

Ha létezik periodikus kihalás a Földön, azokért a kilencedik bolygó különleges keringési pályája lehet a felelős. Amikor ugyanis a planéta 27 millió évente keresztülhalad a Naprendszer külső, fagyos részén lévő Kuiper-övön, üstökösöket lök a Föld és a Naprendszer belső része felé - mondja egy nyugdíjas brit asztrofizikus

Egy valódi különlegességről írt az izraeli Haarec című lap a titkosszolgálatok történetéből: Otto Skorzeny, Hitler kedvenc Waffen-SS parancsnoka, Mussolini kiszabadítója és az ifjú Horthy elrablója végül izraeli ügynök lett... A képen Otto Skorzeny Budapesten, 1944-ben (Kép:Wikimédia/common)

Az MTA Wigner FK kutatói a keringőegység egyik fontos műszerének szoftverét készítették. A Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda felbocsátása egyben az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars programjának kezdetét is jelentette, mely a Mars fejlődését és az esetleges marsi élet nyomait kutatja.

Frissítve: Az Egészségügyi Világszervezet válságtanácskozásán elrendelték a Zika vírus miatt a globális egészségügyi vészhelyzetet. A Zika vírust kapcsolatba hozták a születési rendellenességekkel és neurológiai problémákkal. Eddig nincs vakcina a vírus ellen, sem pedig gyógyszer a betegek kezelésére. Kanada és Chile kivételével az egész amerikai kontinensen végigsöpörhet a moszkitók által terjesztett Zika-vírus – fejezte ki aggodalmát az Egészségügyi Világszervezet, de néhány napja már Európába is kerül a vírusból.

Az eddigi legnagyobb naprendszert fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport. A szakemberek először azt hitték, hogy az általuk vizsgált 2MASS J2126-8140 katalógusjelű bolygónak nincsen csillaga, majd meglepve tapasztalták, hogy az égitest egy tőle nagyjából egybillió kilométerre lévő vörös törpe (TYC 9486-927-1) körül kering. A gázóriás és csillaga közötti távolság hétezerszerese a Föld-Nap távolságnak a brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közölt tanulmány szerint.

A nagy tömegű csillagok fontos szerepet játszanak az anyag fejlődésében. Belsejükben születtek, illetve születnek ma is a nehezebb kémiai elemek, amelyek aztán a csillagok életének végén, a szupernóva-robbanás során szétszóródnak a környező csillagközi anyagban, felhőkben. Ha egy ilyen „elszennyezett” felhőből születik egy új csillag – mint ahogyan a Nap is –, akkor annak anyagában, illetve a bolygóiban már ott lesznek a nehezebb kémiai elemek. A vérünkben lévő vas, a csontjainkban lévő kalcium, az oxigén, amit belélegzünk (és így tovább) mind ősi csillagok belsejében született, vagyis mindannyian csillaganyagból vagyunk.

2016. január 12-én véget ér az első adatgyűjtési időszak a világ legérzékenyebb gravitációshullám-detektorainál. Az Egyesült Államokban működő Advanced LIGO nevű rendszer érzékenységét tavaly ősszel jelentősen megnövelték. Milyen eredmények várhatók az új adatokból? Miért lenne alapvető fontosságú a gravitációs hullámok felfedezése? Hogyan vesznek részt magyar kutatók az Advanced LIGO kísérleteiben?

A kutatók az ununtrium (elem 113), ununpentium (115), ununseptium (117) és ununoctium (118) elemekkel az utolsó négy üres helyet is betöltötték a hetedik sorban, vagyis a táblázat betelt. Így a táblázat teljes.

A korábbi évekkel ellentétben látványos egyetértéssel ért véget az ENSZ évente megrendezett nemzetközi klímatanácskozása Párizsban. Az új megállapodást december 12-én szokatlan lelkesedés fogadta: csúcstalálkozókon ritkán látni hurrázó politikusokat, állva ünneplő delegációkat, egymás nyakába boruló szakértőket. Az mta.hu kommentárja a párizsi klímacsúcsról.

Gerincsérüléseknél alkalmazott sebészeti beavatkozásokhoz használtak sikeresen robotokat Kínában - közölte az egyik fővárosi specialista. Tien Vej gerincsebész a pekingi Csisuitan kórházban októberben olyan betegen végzett el robotok segítségével sikeres műtétet, aki az odontoid törése, vagyis egy nyaki sérülés miatt folyamatos fájdalomra panaszkodott. Az effajta eseteknél a halálozás aránya akár a 11 százalékot is elérheti.

Molekuláris oxigént találtak egy üstökösön. Ez első alkalommal fordult elő. A kutatók szerint ez az oxigén ősi, eredeti, ami azt jelenti, hogy a régebbi, mint a Naprendszerünk. Ez a véleménye Andre Beiler-nek a Michigani Egyetem tanárának. Az oxigént az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája találta azokban a gázokban, amelyek a 67p / Csurjumov - Geraszimenko üstököst veszik körül.Az oxigén valószínűleg az üstökös keletkezése óta ott van a gázfelhőben, vagyis régebbi, mint a Naprendszer. A felfedezés új betekintést nyújthat annak kémiájába, ahogy a Naprendszerünk 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult, írja a Nature folyóiratban megjelent tanulmány.

A csillagászok a tejút egy eddig ismeretlen részét fedezték fel. Vastag porfelhők mögött a Tejút a központi régiójában az otthonunk galaxisban, találtak egy "lemezt" vagy "korongot", amely fiatal csillagokból áll. Ezt jelentette be az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Garchingban. A felfedezés a Vista teleszkóp adatainak felhasználásával sikerült. A Vista az ESO Paranal Obszervatóriumában, a chilei Atacama-sivatagban található. Fotó: ESO/Microsoft WorldWide Telescope)

Rádióantennák fordultak a KIC 8462852 jelű csillag felé, hogy értelmes életre utaló jeleket fogjanak, ugyanis felmerült, hogy a csillag teljesen szokatlan fényességváltozásait idegen civilizáció hatalmas építményei okozzák. A Földtől 1500 fényévnyire lévő, KIC 8462852 jelű csillag bizarr fényességváltozásainak okait egyelőre csak találgatni tudják a csillagászok. A legvalószínűbb természetes magyarázat kidolgozásában – mely szerint a szokatlan ritmusú és mértékű elhalványodásokat üstökösökből kihulló, hatalmas mennyiségű por okozza – a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az ELTE kutatói is részt vettek.

A világűr kutatásában és a rák elleni harcban is nagy segítséget nyújthat a tudósoknak az új szuperlézerközpont, amelyet a Prága mellett Dolní Brezanyban nyitottak meg.

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Angus Deaton a Princeton egyetem közgazdász professzora nyerte el a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért.

A DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar török származású amerikai tudós kapja a kémiai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a három kutatónak sikerült molekuláris szinten feltérképeznie, hogy a sejtek hogyan javítják ki a DNS-károsodásokat és hogyan őrzik meg a bennük tárolt genetikai információt. Meghatározó kutatásaik hozzájárultak új rákkezelési módszerek kidolgozásához. A kitüntetettek megosztva 8 millió svéd koronával gazdagodnak, a díjátadót december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.