Ketten kapták a fizikai Nobelt
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : fizika, kutatás, neutrinó, Nodel-díj, Kadzsita, McDonald
A neutrínóoszcilláció felfedezéséért Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.A felfedezés bizonyította, hogy a neutrínóknak van tömegük - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. Kadzsita a Tokiói Egyetem, McDonald pedig a kingstoni Queen's Egyetem munkatársa.
Ketten kapták a fizikai Nobelt
Az ujjunk hegyén másodpercenként milliárdnyi neutrínó halad át, amiből semmit nem érzékelünk. A neutrínók észlelésére különleges, hatalmas föld alatti detektorok épültek (és épülnek), ezek közül a legnagyobb 3 kilométer mélyen van az Antarktisz jege alatt.

Háromféle neutrínót ismerünk: az elektron-, müon- és tau-neutrínót. Sokáig rejtély volt, hogy hová tűnnek a Napból származó elektron-neutrínók, ugyanis sokkal kevesebbet észleltek belőlük, mint amennyit a Nap tevékenysége alapján vártak. Az egyik díjazott, Arthur B. McDonald (Sudbury Neutrino Observatory Collaboration, Queen’s University, Kingston, Kanada) mutatta ki, hogy a Napból a Föld felé tartó neutrínók egy része átalakul (az elektron-neutrínók átalakulnak a másik két típussá, azaz tau- és müon-neutrínókká) – magyarázta az mta.hu-nak Horváth Dezső fizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének kutatója.

A másik nagy kérdés az volt, hogy miért tűnik el a földi légkörben – kozmikus sugárzás hatására – keletkező müon-neutrínók egy része. Takaaki Kajita (Super-Kamiokande Collaboration, University of Tokyo, Kashiwa, Japán) és kollégái mutatták ki, hogy ezek is megvannak, csak tau-neutrínókká alakulnak. Érdemes megemlíteni, hogy Bruno Pontecorvo olasz fizikus mindezt elméleti úton előre megjósolta.

A felfedezések jelentősége, hogy a neutrínók egymásba való átalakulásai (úgynevezett neutrínó-oszcilláció) úgy magyarázhatók, hogy a neutrínóknak mégis van tömege, ellentétben a korábbi elgondolásokkal. A neutrínó-oszcilláció ugyanakkor felveti, hogy létezhet egy eddig nem ismert erő, amely ezt az átalakulást okozhatja.

A neutrínók vizsgálata tehát a részecskefizika egyik legizgalmasabb területe. A világűrben állandóan rengeteg neutrínó keletkezik, például a Nap belsejében, de egy szupernóva-robbanás energiájának nagy részét is neutrínók viszik el. Kutatásuk ezért alapvető fontosságú a Világegyetem működésének megértésében.

Forrás: MTI, MTA

További információ:

Horváth Dezső, a fizikai tudomány doktora
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet
Tel.: +36 30 427 3939

Patkós András, az MTA rendes tagja
patkos@galaxy.elte.huA,

Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 5+7 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :