Gömböc a Marson
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : űrkutatás, Gömböc, Mars, Curiosity, NASA, BME
Minden kavicsból Gömböc lehetne, vagyis magyar kutatók módszere fedi fel a marsi kavicsok titkát.Több tíz kilométert utazhattak egy ősi marsi folyó medrében azok a kavicsok, amelyeket néhány éve a Curiosity Mars-járó felvételein pillanthattunk meg. Vándorlásuk történetét egy új matematikai modell és rengeteg földi kísérlet segített megérteni.Az eredmények új fejezetet nyithatnak az üledékek eredetének vizsgálatában a Mars mellett a Földön, sőt a Naprendszer más égitestein is.
Gömböc a Marson
A Curiosity 2012-es leszállásáig csak a magasból láthattunk kiszáradt folyóvölgyeket a Marson. A NASA Mars-járója éppen egy ilyen ősi vízfolyás üledékes kőzetekből álló medrében landolt. Nem sokkal később látványos bizonyítéka született az egykori folyóvíz tevékenységének: a Curiosity az üledék lerakódott anyagában lekerekített kavicsokat talált. A Földön az ilyen kavicsok jellegzetesen folyóvízi vagy tengerparti, áramló folyadék környezetében keletkeznek, ahol a szállítás során kopnak és kerekednek a szemcsék. A Marson az üledéket hátrahagyó ősi folyó vize volt ez a közeg, azonban továbbra sem volt ismert, milyen távolságon és mennyi idő alatt sodorta az egykori vízfolyás a kavicsokat. E kérdések megválaszolásához a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két kutatója, Szabó Tímea és Domokos Gábor akadémikus matematikai, geometriai vizsgálati módszere vitt közelebb. A magyar kutatók két amerikai szakemberrel közösen a Nature Communications hasábjain bebizonyították, hogy a Mars-járó felvételein látható kavicsokat a Gale-kráter meredek falán lefutó sebes sodrású vízfolyás szállíthatta mai helyükre (ennek az egykori folyónak a völgye a Peace Vallis nevet kapta). A kavicsok néhányszor 10 km-es távolságot tettek meg, főleg vonszolt mederüledék formájában. A kutatók képesek voltak a szemcsekopás folyamatát számszerűen jellemezni, számításaikból pedig az is kiderült, hogy azokat a kődarabokat, amelyeket a Curiosity máshol talált, nem folyó szállította. A kutatás valódi jelentőségét azonban nem is annyira a konkrét marsi eredmények, hanem a hozzájuk vezető módszer adja, amely áttörést jelenthet az üledékek alaktani (morfológiai) vizsgálatában. E kavicsok formája ugyanis „kódoltan” magában hordozza a múltjukat, a kialakulásuk történetét is, e „kód‟ megfejtésével pedig feltárhatók az őket létrehozó folyamatok is. A felfedezést megalapozó matematika eredményekről a Magyar Tudományos Akadémia honlapjának részletes összeállításában olvashatnak, amelyből az is kiderül, hogy a kavicsok egyensúlyi pontjainak száma (azon pontok száma, amelyekre téve a kavics egy vízszintes síkon egyensúlyban van) a folyamat során csökken, tehát végső soron a kavicsok a Domokos Gábor és Várkonyi Péter által felfedezett Gömböc irányába fejlődnek. Forrás: MTA sajtó
Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 13+11 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :