Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe - a kutatóké a szó
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : MTA, a Magyar Tudomány Ünnepe, Lovász László
Miért a tudomány a megismerés legrögösebb útja? Hogyan születnek az áltudományos elméletek? Az MTÜ szegedi nyitóelőadásán Lovász László, az MTA elnöke a tudomány működését vizsgálta, bemutatta a tudományos módszer lényegét, a tudomány szépségét, erejét, és határait is. Egyértelművé tette, hogy aki ismeri ezt a határt, nagyobb eséllyel veheti észre, ha az áltudományok területére téved. „A tudomány kemény verseny, ahol csak az»aranyérem«, a legkorábbi felfedezés számít. A tudomány egyre inkább számokon, adatokon alapul, mind mérhetőbbé válnak az eredmények. Erre mozdul az egész tudomány, különösen a biológia, az orvostudomány, valamint a közgazdaságtudomány is‟ – mondta Lovász László.
Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe - a kutatóké a szó
Az MTA elnöke a tudományt hosszú megismerési folyamatnak nevezte. „Még sok minden nem értünk olyan szinten, ahogyan érteni kellene” – mondta. Arra a kérdésre pedig, hogy lezárulhat-e egy tudományterület azért, mert már nem lehet újat mondani róla, példaként a 2500 éves elemi síkgeometriát említette, amely az újszerű kérdésfeltevéseknek, valamint újszerű módszereknek köszönhetően ma is élő és eleven tudomány. A kutatókat a megismerés vágya hajtja. Ez a vágy gyakran mindent felülír, nélküle nem működne a tudomány. „Azonban a tudós tévedhet is. - mondta Lovász László. – De a hibás eredmény is megalapozhat más elméleteket.” A tudományok együttműködéséről szólva elismerte: ez a közös munka sokszor nem könnyű, mert más a nyelv, más a szemlélet, mások a célok, ugyanakkor miként korábban a matematika és a fizika, ma a kémia és biológia mégis „kéz a kézben jár.” Példák sorával bizonyította azt is, hogy az alapkutatások és az alkalmazott kutatások egymástól elválaszthatatlanok. „Ma, amikor interneten vásárolunk vagy bankügyeinket intézzük, a matematikus Fermat tételét alkalmazzuk” – emelte ki Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ programtanácsának elnöke ünnepi köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül háromszáz éve, amióta a „modern tudomány” létezéséről beszélhetünk, a tudomány exponenciálisan fejlődik: nagyjából 15 évente megduplázódik a felsőoktatásban tanuló hallgatók, a tudományos fokozattal rendelkezők és a tudományos szakfolyóiratok száma. Ez a dinamikus fejlődés ugyanakkor a tudomány folyamatos széttagolódásához is vezet. A 17. század tudósai általában a tudomány minden területéhez értettek, a mai kor tudósai már csak egy-egy szűkebb szakterülethez. „A polihisztorok ideje lejárt” – mondta Barnabás Beáta. A tudomány igényei egyre inkább terhelik a társadalmat, az államon kívül a piaci szereplőknek is egyre nagyobb részt kell vállalniuk a tudomány támogatásából, és ez gyökeresen átalakíthatja a tudomány szerkezetét. A ránk zúduló információáradatban nehéz eligazodni, megkülönböztetni a hiteles információkat a megbízhatatlan vélekedésektől. „Felismerjük-e a helyes döntések alapjául szolgáló megbízható tudás határait, helyesen látjuk-e a bennünket körülvevő világot?” – tette fel a kérdést az MTA főtitkárhelyettese. Mint mondta, a tudományban bízhatunk, mert szerkezetéből és működéséből következően jellemző rá a rendkívül hosszadalmas és körültekintő minőség-ellenőrzés. A tudományos ismereteket sokan és módszeresen ellenőrzik, hogy a tévedés esélyét a lehető legkisebbre csökkentsék. Forrás: mta.hu
Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 9+13 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :