Olajunk a termálvíz
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : termálvíz, megújuló energia, MTA,
Földgáz helyett jöjjön a földhő, a biomassza és a napenergia: ezt javasolja az MTA Környezettudományi, illetve Energetikai Elnöki Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság. Ha megújuló energiával fűtünk, nemcsak a környezetet kíméljük, hanem a gazdaságnak is jelentős lökést adunk. A földhő szempontjából különösen szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a Kárpát-medencében a földkéreg 24–26 kilométer vastag, ami a kontinentális átlag mindössze kétharmada-fele, így közelebb kerül a felszínhez a forró asztenoszféra.
Olajunk a termálvíz
Számítások szerint Magyarország kőzetrétegeiben 100 000 exajoule hőmennyiség tárolódik összesen. Ennek az elképesztő energiamennyiségnek – az Egyesült Államok éves energiafogyasztása például nagyjából 94 exajoule – ugyan csak kicsiny töredéke hasznosítható, azonban így is hatalmas hőmennyiségről, jelentős termálvízkészletekről van szó, például a karbonátos tárolórétegekből akár 150-200 Celsius-fokos termálvíz is kitermelhető.
Emellett a vizek zömének utánpótlása a felszínről biztosítva van, ám ehhez emberi léptékben számolva hosszú, 20–200 ezer év időre van szükség. A termálvizek tehát fenntartható módon úgy hasznosíthatók, ha többlépcsős használat után a lehűlt vizet visszasajtoljuk. A termálvíz széles körű felhasználására jó példa a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) távfűtési rendszere. A SZTE-n 25 intézmény fűtését oldották meg két termálkút kiépítésével.
Szegeden egy 4,4 MW-os, Újszegeden egy 4,5 MW-os rendszer szolgálja ki az egyetem és egyes önkormányzati intézmények igényeit. A forró vizet előbb légtérfűtésre, majd a kevésbé meleget padlófűtésre és használati melegvíz előállítására alkalmazzák, majd a szinte teljesen lehűlt vízzel télidőben fagy- és hómentesítik a városi uszoda és sportcsarnok körüli járdákat, parkolókat és közterületeket. A rendszer segítségével évente 482 ezer köbméter földgázt takarítanak meg. A beruházás 11 millió euróra rúgott, az egyetem hét-nyolc év megtérülési idővel számol.
Az ország adottságai több mint megfelelőek ahhoz, hogy helyi erőforrások felhasználásával csökkenteni lehessen a földgázfüggőséget, és épületeink nemcsak környezetbarátabb módon, hanem olcsóbban is fűthetők lennének. Ennek a felismerésnek a nyomán a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság közös állásfoglalást adott ki, amelyben azt is kiszámolták, hogy mennyibe kerülne a fűtéskorszerűsítés, és milyen európai uniós támogatási forrásokat lehetne hozzá igénybe venni. Az állásfoglalásnak az a kiindulópontja, hogy a Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv szerint 2020-ra el kellene érni, hogy bruttó végső energiafogyasztásban 14,65% legyen a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya.
„Most, félidőben megállapíthatjuk, hogy elmaradásban vagyunk, a tervezett cél elérése jelentős erőfeszítéseket kíván az érintettek részéről. Az elmaradás fő oka, hogy a megújuló energiák hasznosítása nem épült be szervesen sem a nemzetgazdaság fejlesztésébe, sem a társadalmi-közösségi gondolkodásba” – állapítják meg a felek. Azt javasolják, hogy a különféle EU-s támogatási programok pénzeit minél nagyobb arányban fordítsák az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására, és ezt a döntéshozók tekintsék olyan befektetésnek, amellyel takarékoskodhatunk a fosszilis energiaforrásokkal. Az állásfoglalás szerint nem szabad elfeledkezni a szakszerű döntés-előkészítésről, tervezésről és kivitelezésről, arra is figyelve, hogy az adott megújuló energiaforrás ne egy másik vagy más hatékony energiatermelési mód kihasználtságát csökkentse.
A felek által javasolt program végrehajtása után így prognosztizálható a hazai hőellátás energiaszerkezete (zárójelben a jelenlegi értékek): geotermia: 18% (1,2%); napenergia: 4% (0,0%); biomassza: 47% (11,0%); földgáz: 31% (87,8%).
Forrás: mta.hu
http://mta.hu/mta_hirei/magyarorszag-olaja-a-termalviz-koteb-allasfoglalas-telepulesek-hoellatasa-helyi-energiaval-137094/
A képen a felső-pannóniai medence aljának hőmérsékleti térképe látható.
Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 5+7 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :