Zseniális húzással megmenthető a Föld
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : klímacsúcs, Párizs, globális felmelegedés, klímaegyezmény, MTA
A korábbi évekkel ellentétben látványos egyetértéssel ért véget az ENSZ évente megrendezett nemzetközi klímatanácskozása Párizsban. Az új megállapodást december 12-én szokatlan lelkesedés fogadta: csúcstalálkozókon ritkán látni hurrázó politikusokat, állva ünneplő delegációkat, egymás nyakába boruló szakértőket. Az mta.hu kommentárja a párizsi klímacsúcsról.
Zseniális húzással megmenthető a Föld
Mi volt a lelkesedés oka? Elsősorban az, hogy ez az első olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. Ezen felül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.

„Ez azért óriási jelentőségű, mert jelenleg egy +3-5 Celsius-fokos pályán vagyunk, s azért, mert az elmúlt néhány évtizedben már láttuk, hogy mit okoz a csupán egy fokos melegedés az Északi-sarkvidék jégsapkájában, illetve a világóceán kémiai folyamataiban” – mondja Bartholy Judit meteorológus, az ELTE Természettudományi Kar meteorológiai tanszékének vezetője. A sorrendben huszonegyedik klímakonferencia november 30-án kezdődött a Párizs környéki Le Bourget-ben. A fejlődő országok csoportja, a G77+Kína az utolsó, december 12-én este tartott plenáris ülés előtt jelezte, hogy elégedettek a megállapodás végleges tervezetével – ez azért érdekes, mert a csoport tagja a két nagy szennyező ország, Kína és India, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő állam, Szaúd-Arábia is.

Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetországok kérése volt. E még ambiciózusabb cél bekerülését több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, és legvégül az Egyesült Államok is támogatta, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország december 11-én este még nem akarták támogatni, pedig hivatalosan akkor ért volna véget a konferencia (a sikerhez vezető innovatív diplomáciai fogásokról cikkünk zárórészében olvashat).

„A párizsi megállapodás és az ahhoz kapcsoló határozat fontos eredmény, és általában is hozzájárulhat a nemzetközi együttműködés erősítéséhez. Ugyanakkor tényleges jelentőségének, hatékonyságának megítélésével egyelőre legalább két okból nagyon óvatosan kell bánni”– írja az mta.hu-nak Párizsból küldött elemzésében Faragó Tibor klimatológus, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, aki a Kiotói Jegyzőkönyv létrejötténél képviselte Magyarországot. Az általa említett okok a következők: A megállapodás jelen tartalma alapján nem lehet felmérni, hogy általa elérhető lesz-e a mind kockázatosabbnak látszó globális éghajlatváltozási folyamat megfékezése;

A megállapodás és a határozat nagyon sok, egymással szorosan összefüggő témakörre vonatkozó, de többnyire nem kellően tisztázott rendelkezést tartalmaz. Ezek megfelelő értelmezéséhez, a végrehajtásukhoz elengedhetetlen feltételek, részletek meghatározásához további – több évet igénybe vevő – tárgyalásokra lesz szükség. A nemzetközi jogi eszközök Jelenleg már több nemzetközi jogi eszköz foglalkozik a klímavédelem és az üvegházhatású gázok kibocsátásának témakörével: az 1992-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény, az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv és a 2012-es Dohai Módosítása, végül pedig a 2015-ös Párizsi Megállapodás (ez utóbbi három mindegyike az 1992-es egyezmény hatálya alatt áll).

Az 1992-es egyezménynek minden ENSZ-tagállam a részese, a Kiotói Jegyzőkönyvnek is – kivéve az USA-t. A jegyzőkönyv Dohai Módosítása még nem hatályos, és nem tudni, hogy mikor fog hatályba lépni. A most elfogadott Párizsi Megállapodással kapcsolatban pedig az az elképzelés, hogy 2020-ig hatályba léphet: ennek az a feltétele, hogy 55, a globális üvegházgáz-kibocsátás 55%-áért felelős ország ratifikálja a dokumentumot. Mi a különbség az 1992-es, az 1997-es, a 2012-es és az idei egyezségek között? 1992-ben a fejlett országok azt vállalták, hogy egy korábbi referenciaévhez képest majd 2000-ben nem fognak több üvegházgázt a légkörbe engedni. A Kiotói Jegyzőkönyv szerint szintén a fejlett országok vállaltak átlagosan 5%-os csökkentést, de előbb az USA, majd később Kanada is felhagyott e vállalással. A jelenleg nem hatályos Dohai Módosítás alapján ugyanezen országok – Japán, Kanada, Oroszország, Új-Zéland, USA kivételével – 2020-ig vállalták kibocsátásaik csökkentését (így például az EU-tagállamok együttesen 20%-ot).

A korábbi nemzetközi jogi eszközökhöz képest nagy különbség, hogy a Párizsi Megállapodás egyetemes, azaz minden ország számára általánosságban előír klímapolitikai feladatokat. „Az új megállapodás számos kulcsfontosságú területre meghatározza az általános célkitűzést, a konkrétabb célok és feladatok »körvonalait«, de ahhoz, hogy a megállapodás valóban működőképes legyen, a következő évek során minden egyes területre ki kell dolgozni és el kell fogadni a részletes tartalmat, szabályrendszert. Ezek nélkül még az is kétséges, hogy az egyes országok megkezdik-e a csatlakozást a megállapodáshoz” – írja Faragó Tibor.

Az is fontos, hogy a Párizsi Megállapodás nem tartalmaz semmilyen konkrét, számszerűsített, közös és egyes országokra lebontott/lebontható kibocsátás-csökkentési, alkalmazkodással vagy finanszírozással kapcsolatos célt, intézkedést. Mindezek csak később derülhetnek ki az országok által majd elkészítendő és közzéteendő „Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás” (NDC) nevű dokumentumokból. Az egyes országok részéről egyelőre csak az előzetes szándékok ismertek, ahogyan a kitűnik a „Nemzetileg Meghatározott Szándékolt Hozzájárulás” (INDC) című dokumentumokból, amelyeket majdnem minden állam benyújtott még Párizs előtt.

Folytatása következik.

Forrás: mta.hu
Kommentárok : 1
Nagy János írta : 2015. december. 18, péntek - 12:09
Nagyon sajnálom, hogy csak a kibocsátási oldalról hallok. Az még rosszabb lenne, ha az üvegházhatású gázok elnyelő rendszereiről nem is esett volna szó. Gondolok itt a szárazföldi és vízi ökoszisztémák restaurálására. Enélkül, illetve ezeknek a rendszereknek a további pusztításával pedig - úgy mértem, úgy olvastam, úgy gondolom, hogy - semmire sem fognak jutni.


Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 5+7 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :