A LIGO - kétéves átépítési szakasz után - 2015 szeptemberében kezdte újra a méréseit. „Úgy gondoljuk, hogy a behangolási időszak végére, amely akár két-három évet is igénybe vehet, a műszer érzékenysége eléri azt a határt, amellyel minden bizonnyal megtörténhet a gravitációs hullámok felfedezése” – mondta Frei Zsolt.
A felfedezéshez elengedhetetlen, hogy lecsökkentsék a műszereket zavaró zajokat. Ugyanis minden környezeti tényező ̶ akár az, hogy elsétál valaki a detektor közelében ̶ sokkal nagyobb rezgést tud okozni, mint a gravitációs hullámok. Ezeket olyan szintre kellene csökkenteni, hogy az általunk keresett jel erőssége nagyobb legyen, mint a külső zavaroké. Frei és kutatócsoportja olyan zajszűrő műszert épített, amelyet már most is használnak a LIGO-nál.
„Mi egy úgynevezett infrahang-detektort készítettünk, amellyel képesek vagyunk a levegőben terjedő alacsony frekvenciás hangokat kiszűrni. Erre nagy szükség van, ugyanis ezek a hullámok képesek behatolni az épületbe és megrezegtetni a falakat, berendezéseket. Vulkánkitörések, villámlások a távolban vagy egy közeli szélerőmű is képes ilyen alacsony frekvenciás morajlásokat kibocsátani” – mondta a szakember.
Mit várnak a kutatók a gravitációs hullámok felfedezésétől, illetve később a rendszeres észlelésüktől? „Nekem mint asztrofizikusnak az izgalmat a rendszeres megfigyelés jelenti, ekkor ugyanis új mérési eljárás lesz a kezünkben. Más fizikát látunk majd, mint amit az optikai, röntgen- vagy rádiótávcsöveinkkel, ezekben az esetekben ugyanis az elektromágneses spektrum különböző hullámhosszait tudjuk megfigyelni. A gravitációs hullám azonban nem az elektromágneses, hanem a gravitációs kölcsönhatásból származik. Vegyünk példának két összeolvadó fekete lyukat. Ebből a „rendszerből” nem tud kijutni a fény, így számunkra láthatatlan marad az esemény. Azonban a gyorsuló mozgás és a hatalmas tömegek miatt az összeolvadás gravitációs hullámjele igen erős lesz. Ha sikerül észlelni ezeket a hullámokat, akkor sok, számunkra eddig láthatatlan dolgot pillanthatunk meg” – mondta Frei Zsolt.
A teljes interjú az MTA honlapján olvasható:
