Idegrendszert védő anyagokat szabadalmaztattak magyar kutatók
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : idegrendszer, Parkinson-kór, Huntington-kór, migrén, stroke
A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.
Idegrendszert védő anyagokat szabadalmaztattak magyar kutatók
„Az Európai Agytanács (European Brain Council) felmérése szerint a lakosság közel 30 százaléka szenved valamilyen idegrendszeri kórképben. E betegségek kezelése Európa-szerte a legnagyobb tételt jelenti az egészségügyi költségvetésben. Magyarországon évente átlagosan 45 ezer embert ér szélütés, körülbelül 1,5 millióan szenvednek migrénben, a Parkinson-kórosok száma eléri a 18 ezret, a sclerosis multiplexes betegeké pedig 9 ezerre tehető” – mondta el az mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.

Vécsei László kifejtette: a neurológia egyik leglényegesebb kérdése az idegszövet-károsodás (neurodegeneráció) mechanizmusának, valamint e károsodások kivédhetőségének (neuroprotekció) a megismerése. „Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza. Így érthető, miért olyan fontos e terület kutatása. A szegedi multidiszciplináris kutatások egyik célja, hogy állatkísérletben és humán vizsgálatok során minél pontosabban megismerjük az olyan neurológiai betegségek, mint például a Parkinson- és a Huntigton-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis multiplex közös alapjának számító neurodegeneráció kialakulásának folyamatát, illetve olyan vegyületeket találjunk, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek‟ – fogalmazott Vécsei László.

A szegedi tudósok eddigi eredményeit sorolva, az akadémikus elmondta, hogy képalkotó eljárással korábban bizonyították a migrénben fellépő fehérállomány-eltéréseket. Az utóbbi időben került kutatásaik homlokterébe az agyalapi mirigy által termelt adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid (PACAP), amelynek egyebek mellett idegszövetvédő hatása is van. A szegedi kutatócsoport pécsi farmakológusokkal, Szolcsányi János akadémikus és Helyes Zsuzsanna professzor csoportjával együttműködve azt találta, hogy a migrénes roham kialakulása összefügghet a PACAP-38 vérben mért koncentrációjának változásával. „Ezt az eredményt a Nature Reviews Neurology „Research Highlight" szekciójában mutatta be, illetve hozzászólásra kért fel bennünket a neves Brain folyóirat" – mondta Vécsei László.

Komoly kérdéseket vet fel egyes kinurenin-származékok és -analógok idegszövetvédő hatása is. Ismertetése szerint a kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában. „A kinurénsav-analógok idegrendszeri hatásának vizsgálatával – Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus akadémikus, valamint Toldi József élettanász professzor kutatócsoportjaival együttműködve – új neuroprotektív hatású molekulákat keresünk. E területen több eredményünkre szabadalmi oltalmat szereztünk a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos kórképek kezelésére. Jelenleg pedig két szabadalmi kérelmen dolgozunk: Dékány Imre akadémikussal nanotechnológiai eljárással módosított vegyületek, míg Fülöp és Toldi professzorokkal az új struktúrájú kinurénsav-analógok szabadalmaztatásának területén. A gyógyszer kifejlesztéséig azonban nagyon hosszú az út. Ha a preklinikai adatok reményt keltőek, akkor is hosszú és alapos, igen nagy költséggel járó klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség" – ismertette Vécsei László.

Forrás: mta.hu
További információ: Vécsei László: vecsei.laszlo@med.u-szeged.hu
Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 9+13 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :