Európai Mars-szonda indult magyar szoftverrel
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : űrkutatás, Mars, Mars-szonda, MTA, szoftver,
Az MTA Wigner FK kutatói a keringőegység egyik fontos műszerének szoftverét készítették. A Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda felbocsátása egyben az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars programjának kezdetét is jelentette, mely a Mars fejlődését és az esetleges marsi élet nyomait kutatja.
Európai Mars-szonda indult magyar szoftverrel

A Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda – és rajta a Schiaparelli leszállóegység – az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) és az orosz űrügynökség közös programja keretében indult egy Proton hordozórakétával. A felbocsátás során minden művelet a tervek szerint zajlott, a két űreszköz elindult közel féléves útjára a Mars felé. A Schiaparelli, a Marshoz érkezve, október 16-án válik le a TGO-ról, és lép be a bolygó légkörébe. Ha a küldetés sikerrel jár, ez lehet első európai űreszköz, amely eléri a Mars felszínét.

A 2,4 m átmérőjű Schiaparelli a leszállás után akkumulátorról üzemelve még közel 8 napig fog statikus mérőállomásként szolgálni, és a meteorológiai mérések mellett a mágneses tér jellemzőit is vizsgálja. Fő célja nem is annyira a tudományos mérések végzése, mint inkább annak technológiai demonstrációja, hogy az ESA első alkalommal hajt végre sikeres landolást a vörös bolygón.

Keringőegység a marsi élet nyomában

A TGO keringőegység a Mars légkörében alacsony koncentrációban jelen lévő gázok előfordulását, azok térbeli és időbeli változásait kutatja. A földinél sokkal változékonyabb marsi légkörben aktív kémiai átalakulások zajlanak, évszakosan és váratlanul is módosul a benne lévő por, vízjég és különféle egyéb aeroszolok mennyisége. Több instabil gáz is előfordul az atmoszférában, viselkedésük az őket létrehozó folyamatokra utal.

A TGO űrszonda küldetésének fő célja a Mars légkörében lévő metán vizsgálata, mely egyaránt származhat vulkáni és esetleges biológiai folyamatokból. A két lehetséges eredet közti különbségtételt segítheti az egyéb gázok metán melletti előfordulásának vizsgálata.

Magyar szoftver a fedélzeten

A TGO keringőegység CaSSIS nevű műszerének elkészítésében magyar szakemberek is jelentős szerepet játszottak. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő SGF Kft. mérnökeinek eredménye jó példa arra, miként tud az akadémiai szféra technológiai kisvállalkozásokkal együttműködni úgy, hogy a háttértudás a gyakorlatban eladható termékként jelenjen meg.

„A Berni Egyetem szakembereivel, a CaSSIS detektor vezető kutatóival dolgozunk együtt, akiknek a műszeréhez fedélzeti szoftvert fejlesztettünk. A TGO szonda elhúzódó készítése során többször is cserélődtek a nemzetközi résztvevők, ezért végül viszonylag rövid idő alatt kellett elkészíteni magát a programot – gyakorlatilag 2014 végén kerestek meg bennünket, és mindössze 10 hónapunk volt a feladat elvégzésére” – mondta el a kutatócsoport tagjaként dolgozó Tróznai Gábor.

A magyar mérnököknek a fejlesztésnél mindvégig szem előtt kellett tartaniuk a megbízhatóságot és az alacsony fogyasztást. Ez utóbbi persze kisebb számítási kapacitást is jelent, ami a számításigényesebb műveleteknél (pl. képtömörítés) komoly kihívás. Bizonyos műveleteket szigorú időzítéssel kell végrehajtani, ami valós idejű operációs rendszer alkalmazását tette szükségessé. Mindezek megvalósításában elsősorban Sódor Bálint, a kutatócsoportot vezető dr. Szalai Sándor és Tróznai Gábor működött közre – az ő munkájukon is múlik a TGO szonda küldetésének sikere, mely közelebb vihet a marsi metán eredetének megfejtéséhez. Forrás: mta.hu
Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 9+13 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :