Kölcseytől a pesti kiművelt zsiványokig: történészblog régmúlt mindennapokról
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : történelem, 19.század, blog, ismeretterjesztés, Fónagy Zoltán
Hogyan éltek az emberek a 19 században? Milyen ruhát viseltek, mit ettek? Hogyan ünnepeltek, milyen volt a viszonyuk a születéshez, a betegségekhez és a halálhoz? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu-n bemutatott blogjában Fónagy Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója. A történész bejegyzései olyan örök témákat is körüljárnak, mint például a családon belüli erőszak.
Kölcseytől a pesti kiművelt zsiványokig: történészblog régmúlt mindennapokról
 „Nincs olyan víg vásár egy is a világon, mint a karácsoni vásár. Ennek a vígsága egészen másnemű, zajtalanabb, szelídebb, családiasabb, majdnem azt mondom: szentebb...” Ezzel a 19. század végéről származó Vasárnapi Ujság-idézettel indított blogot Mindennapok története címmel (http://mindennapoktortenete.blog.hu) 2013 szilveszterén Fónagy Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A történelmi ismeretterjesztő blogot azóta is rendszeresen frissíti. Egyetemi oktatók javasolják olvasmányként a hallgatóknak, sőt a hagyományos társadalom életritmusáról és időbeosztásáról szóló posztja szövegértési feladatként szerepelt az egyik időközi érettségin. Megelevenedő „aranykor” Az egyik legutóbbi bejegyzés témája a régi táblabírák világa. „A 19. század első felében a közélet és a társadalmi mozgalmak jellegét a birtokos nemesség határozta meg legerősebben. E réteg jelképévé a táblabíró alakja vált, akiről e korszakot a táblabírák korának is szokás nevezni. A táblabíró eredetileg a vármegyei törvényszék bírája volt, de a 19. század első felében már egyre gyakrabban csak tiszteleti címként, kitüntetésként használták, amelyet a közélet minden valamirevaló szereplője megkapott.

Az országos népszerűségnek örvendő ellenzéki politikusokat – Deák Ferencet, Kölcsey Ferencet vagy Széchenyi Istvánt – megyék egész sora tisztelte meg e címmel, sőt, 1846-os soproni koncertje után Liszt Ferenc számára sem tudtak ennél nagyobb kitüntetést elképzelni a Tekintetes Karok és Rendek” – mutat rá a szerző a hagyományos nemesi életforma kereteire. „Ezen a felületen mindent el lehet mondani” „Kutatási területem a 19. századi magyar történelem, főleg a társadalom- és művelődéstörténet. Két évtizede különösen érdekel a hétköznapi élet, illetve a mentalitás története” – írja magáról Fónagy Zoltán.

„Szerintem a tudomány művelése során lényeges a társadalmi hasznosság érzése. Egy bölcsész miként tapasztalhatja ezt meg legközvetlenebbül? Vagy úgy, hogy tanít, vagy akkor, amikor ismeretterjesztő szövegeket közöl” – mondta a blog szerzője az mta.hu-nak. Fónagy Zoltánt 2013-ban, marketingszakon végzős fia győzte meg, hogy a blog nem csak egy, a szerzője magánéletéről szóló, „alapvetően érdektelen egotrip” lehet, hanem komoly szakmai fórumként is működhet.

„Vonzott, hogy ezen a felületen mindent el lehet mondani. Nincsenek terjedelmi korlátok, a téma és a hangnem megválasztásáról pedig csak én döntök. A másik motiváció pedig az volt, hogy számos olyan publikációm volt, amelyek elsüllyedtek” – magyarázta a blog szerzője. Posztok több ezer olvasóval A Mindennapok története legnagyobb sikerei közé tartoznak a családon belüli erőszakról szóló bejegyzések. „Az általam ismert újkori, túlnyomórészt a »művelt osztályhoz« tartozó férfiak által írt személyes dokumentumokban – emlékiratok, naplók, levelek – hiába kerestem a párkapcsolaton belüli fizikai erőszak nyomait. Megkérdeztem más korszakokkal foglalkozó történész kollégáimat is, de ők sem igen emlékeztek olyan forrásokra, amelyekben például feleségverő nemessel találkoztak volna. Mint kuriózumot említhetem azt a 18. századi kötelezvényt, amelyben egy nemes úr írásban ígérte, hogy külön élő, de hozzá visszatérni szándékozó feleségének a fejét nem fogja a falba verni. A kései olvasónak lehet egy sejtése, miért íratott bele az asszony jogi képviselője vagy családja egy ilyen furcsa pontot a főleg anyagi természetű feltételeket felsoroló dokumentumba…” – olvasható a „Nőkínzást körünkben meg ne szíveljünk!” – Mozaikok a családon belüli erőszak történetéből című bejegyzésben.

Mit szólt a szakma a bloghoz? Fónagy Zoltán szerint a reakciókban markánsan érezhető volt a generációs különbség: a 40 év alatti kollégák lelkesen üdvözölték, az idősebbek elnéző mosollyal fogadták, mint valami érdekes, furcsa hobbit. „A minden várakozást felülmúló érdeklődést látva később átértékelték ezt a véleményt. Beszámoltam róla, hogy egy-egy bejegyzést 10-20 ezren olvastak, a legnépszerűbbeket pedig 30 ezren” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy mind a mai napig különleges élmény számára az olvasók közvetlen visszajelzése. Közösségi alapon A Mindennapok történetéhez hasonló szakmai blogot leginkább közösségi alapon érdemes működtetni – javasolja a kutató kollégáknak Fónagy Zoltán.

Ha négy-öt ember ír egy blogot, logikus módon nagyobb esély van a folyamatosság biztosítására, a szövegek online felületre alkalmazására. Miért érdemes ismeretterjesztő blogot írni? A történész szerint azért, mert a kutató és téma egyaránt kiszabadul a szakirodalom szűkre szabott karanténjából. „Történészként ezáltal azokkal is megosztjuk a tudásunkat, akik végül is „eltartanak” minket azért, hogy a közösségünk múltját feltárjuk és megismerjük. A blogon nem írok lényegesen másról és másként, mint korábban, csupán a technológiai változásokkal számolva egy új médiumot használok fel. Egy ilyen felület nem jelent nagy törést az ismeretterjesztés korábbi médiumaihoz képest, pusztán csak kibővültek a lehetőségeink.”

Forrás: mta.hu
Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 5+7 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :