Amikor az ember arról olvas, hogy egy kutatócsoport „olyan berendezést fejleszt, amely a Mátrix című film virtuális világához hasonlót teremthet majd a vakok agyában”, hajlamos túlzásra gyanakodni, azonban elég egy órát beszélgetni a kutatást vezető Rózsa Balázzsal, és kiderül, hogy Neo és Smith ügynök világa csak a kezdet. Lesznek itt mutánsok, kegyetlenül kihasznált vírusok, hanggal vezérelt lézerek – és akkor még nem is említettem, hogy a tét kétmillió euró volt, amelynek elnyerése most lehetővé teszi, hogy minden eddiginél jobban belelássunk a világító agyú állatok gondolataiba.

Szemünk egy fényképezőgép objektívjéhez hasonlóan az elénk táruló látvány (fordított) képét vetíti retinánkra, ahol különféle fényérzékeny sejtek készítenek a fotonokból elektromos jeleket. Eddig egyszerű lenne a képlet, azonban már a retinában elkezdődik a jelek feldolgozása, és az emberi látóidegen mai tudásunk szerint legalább 19 különféle csatornán áramlanak adatok az agy felé. Egyebek mellett külön csatornán utaznak a színek, a kontrasztinformációk, és már itt megtörténik bizonyos fokú mozgásfelismerés is.

A helyzet pedig csak bonyolódik, ahogy az információ az agy gigantikus kapcsolóközpontján, a talamuszon keresztül végül eléri a látókérget, ahol megszületik maga a látásélmény. Ahogy a zebrahalak, majd később egerek és egyéb kísérleti állatok agyát vizsgálták hasonló módszerekkel, világossá vált, hogy az agy számos területének igen jelentős a nyugalmi aktivitása, vagyis annak ellenére, hogy nem érkezik érzékeinktől semmilyen jelentősebb ingerület, idegsejtek különféle csoportjai térben és időben összehangolt aktivitást mutatnak.

Ráadásul ezek a jellemző csoportos aktivitások megjelennek akkor is, amikor észlelünk valamit – mintha agyunknak lenne valamiféle saját „nyelve”, és e nyelv szavaival (vagyis a csoportos aktivitási mintázatokkal) próbálná megközelíteni a kívülről érkező információkat, ha pedig békén hagyják, magában beszél. Ha ismernénk ezt a nyelvet, ezt használva talán közvetlenül is be tudnánk táplálni az információkat az agyba – és így el is jutunk a Mátrix világához.

Rózsa Balázséknál a kísérleti alanyok egerek, de külföldi kutatócsoportok már készítik elő a majmokon végzendő kísérleteket is. Sőt, folyamatban vannak az első engedélyek speciális vírustechnológiákra, amelyekkel már korlátozottan ugyan, de az emberi alkalmazást is el lehet indítani. Nemzetközi szinte Roska Botond svájci kutatócsoportja jár legelöl a látás helyreállításához szükséges genetikai technológia fejlesztésében.

 http://mta.hu/tudomany_hirei/agyukkal-lato-egerek-hozhatjak-el-a-matrix-vilagat-106141 Forrás: mta.hu