Mennyien élnek napjainkban a mezőgazdaságból? Mekkora az agráriumban foglalkoztatottak száma? Agrárjövedelmek és támogatások közötti kapcsolat, összefüggések.

1. A mezőgazdasági tevékenységből egyre kevesebben tudnak megélni, még a hatalmas uniós támogatások mellett is, drámaian csökken a számuk.

1990-ben a KSH még 1 millió 200 ezer mezőgazdasági háztartást tartott nyilván.

2000-ben 960 ezret, majd 2010-ben 564 ezret.

2013-ban az utolsó Általános Mezőgazdasági Összeírás 485 ezer mezőgazdasági háztartást regisztrált, azaz a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázadban 715 ezer falusi háztartásban hagytak végleg fel a zöldség, a gyümölcstermeléssel és az állattartással.

Most 2017 nyarán becslésem szerint már csak kb. 400 ezer olyan vidéki/falusi háztartás van, ahol valamiféle mezőgazdasági nyersanyag- és élelmiszer-előállítás folyik, akár önellátás, akár árutermelés céljából. Negyedszázad alatt 800 ezer család, az egykori agrártermelők kétharmada fejezte be a mezőgazdasági tevékenységet (már zöldséget sem termel a kertjében s tyúkot sem tart).

Ez a trend a következő években sem fog változni, mivel a mezőgazdasági háztartások döntő hányada, pontosan 320 ezer gazdaság 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkezik! A megélhetés minimumát kínáló gazdaságmérettel 165 ezer egyéni gazdaság, jó megélhetést és fejlődést is lehetővé tevő üzemmérete 48 ezer mezőgazdasági háztartásnak van, ez az összes kisgazdaság kevesebb, mint 10%-a!

Az egyéni gazdálkodók által művelt mezőgazdasági terület jelenleg 2,7 millió ha, de ez a földtörvény előírásai miatt évről évre nő. A gazdasági szervezetek 2017-ben mintegy 2,5 millió ha-t hasznosítanak, de területek évről évre csökken.

A gazdasági szervezetek (téesz, kft, zrt) 78 ezer fő állandó munkaerőt és 35-40 ezer fő időszaki alkalmazottat foglalkoztatnak. Az egyéni gazdaságok mindössze 12 ezer fő állandó alkalmazottat és kampányidőszakban 80-90 ezer napszámost alkalmaznak..

Összefoglalva:

A rendszerváltozás óta eltelt negyedszázadban a vidékről eltűnt 800 ezer mezőgazdasági munkahely, eltűnt az állatállomány kétharmada, a szőlő és gyümölcsös terület 40%-a, a zöldségfélék vetésterülete pedig a harmadára esett.

Azaz: a magyar mezőgazdaság, mely egykor millióknak nyújtott megélhetést, ma nem több, mint 200 ezer főnek/családnak biztosít elégséges jövedelmet. Nem véletlen tehát, hogy a magyar falvakból menekülnek az emberek, s nem véletlen, hogy 2017-ben legalább 250 ezer falusi porta üresen áll, melyben már semmiféle agrártevékenység sincs. Egy évtizeden belül további 50-60 ezerrel fog nőni az üresen álló porták száma, ha feltett kézzel passzívan figyeljük a folyamatokat. 400-500 falusi kistelepülést pedig már a teljes elnéptelenedés fenyeget.

Folytatása következik

A szerzőről:

Dr. Raskó György közgazdász, vállalkozó, 1991-től közigazgatási államtitkár, 1994-től az MDF, majd az MDNP parlamenti képviselője, 1997-től a Magyar Demokrata Néppárt alelnöke volt. 1994-ben a FAO Kelet-Európai Agrárpolitikai Tanácsadó Testületének elnökévé választották. 1996 óta a Firenzei Mezőgazdasági Akadémia levelező tagja. 1992 óta szakértői munkát végzett az OECD és a Világbank megbízásából a volt szocialista országokban.