A kiegyezés – a modern Magyarország megteremtése
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : kiegyezés, 1867. történelem, magyar reformkor
A kiegyezés 150 éves évfordulójára emlékezhettünk az idén, arra az eseményre, amely a mai napig megosztja a magyar gondolkodókat, történészeket. Megvannak a Kossuth-pártiak és a Deák-pártiak, és 150 év után szinte változatlan formában érvényesül az a megosztottság, amely a Kerepesi temetőben látható, a Kossuth és a Deák hívek ugyan nincsenek messze egymástól, de határozottan elkülönülnek, nincs még a sírban sem keveredés a két tábor között…
A kiegyezés – a modern Magyarország megteremtése
A kiegyezés két vesztes megállapodása - a reálpolitika jegyében, ráadásul németül nem is kiegyezésnek, hanem kiegyenlítésnek nevezik.  A császár fölmérte, hogy a maradék nagyhatalmi státuszt a vesztes háborúk után csak a magyarok segítségével tudja fenntartani, a magyarok többsége felmérte, hogy a passzív rezisztencia koldusbotra juttatja az országot.  Abban azért konszenzus mutatkozik, hogy a kiegyezés teremtette meg az ország számára az egyik leghosszabb növekedési periódust, és Magyarország elmaradott agrárországból a XX. század elejére fejlett élelmiszeriparral rendelkező és intenzív exporttevékenységet folytató agrár-ipari országgá vált. A magyar főváros is akkor lett olyanná, amilyennek ma is ismerjük.

Magyarország történetéről írva Romsics Ignác idézi Berend T. Ivánt és Ránki Györgyöt: a nemzeti jövedelem átlagos évi növekedését előbb 3,7, majd később 3,2%-ban állapították meg a kiegyezés utáni időszakra. 

Eszerint az 1867-est 100-nak véve a nemzeti jövedelem értéke 1900-ra megháromszorozódott, 1914-re pedig több mint négyszeresére nőtt. 
Katus László számításai szerint a GDMP, azaz a bruttó hazai anyagi termék, amelyben a nem anyagi jellegű szolgáltatások nem szerepelnek, 1867 és 1913 között valamivel lassabban, évi 2,4%-kal nőtt, tehát nem négy- vagy ötszörösére nőtt, hanem csak „megháromszorozódott”. Az európai növekedés átlagos dinamikáját azonban ez is meghaladta.

Csak zárójelben: 2015-ben az osztrák GDP 374 261 millió dollár volt, míg a magyar 120 636, vagyis az az egy főre jutó osztrák GDP több mint háromszorosa a magyarnak. Ez annak fényében érdekes, hogy Katus László számításai szerint 1913-ban Magyarországon egy főre 435 korona nemzeti jövedelem (GDMP) jutott, ami az angliainak kevesebb, mint 40, a franciaországinak közel 50, a németországinak és a norvégiainak több mint 50, az olaszországinak mintegy 80, az ausztriainak pedig körülbelül 85%-át tette ki…

...

A siker részletei

Hitel - Széchenyi István álma   

A kiegyezést követő években gomba módra szaporodó bankok, takarékpénztárak és egyéb hitelintézetek száma 1867 és 1900 között 107-ről közel 2700-ra, 1900 és 1913 között pedig 2700-ról csaknem 6000-re nőtt. Ennél is nagyobb ütemben emelkedett a pénzintézetek saját tőke- és takarékbetét-állománya, volt miből hitelezni.
Ezek együttes összege 1867-ben még csak 17 millió koronát tett ki. 1900-ban azonban már 2,5, 1913-ban pedig 6,6 milliárdra rúgott. A tőkeállomány növekedésével párhuzamosan nőtt a beruházások összege. Ez 1890 és 1913 között kétszerese volt az 1867 és 1890 közötti befektetések értékének. Ami talán még fontosabb: a külföldi beruházások részesedése, amelyek 1890 körül még meghaladták az 50%-ot, az 1900 és 1913 közötti évek átlagában már lecsökkent 25%-ra. A magyar gazdaság tehát kezdett önfinanszírozóvá 

A vasút

1846-tól 1867-ig 2285 km hosszúságú vasútvonal épült Magyarországon. A vonalak hossza 1890-re 11 ezer km-re emelkedett, 1913-ra pedig 22 ezerre. Az 1000 km2-re számított vasútsűrűség 1913-ban Magyarországon 69, Oroszországban 13, Olaszországban 61, Ausztriában 76, Franciaországban 97, Németországban 116 km volt. Ha a lakosság számához viszonyítjuk a vágányok hosszát, akkor az európai országok közül Magyarországot csak Franciaország előzte meg. Az emberek hagyományos, évszázadokon át változatlan tér- és időszemlélete ezzel radikálisan átalakult – írja Romsics.

...

Az oktatás

A magyar nyelv presztízse a Kárpát-medencében a 19. században nem volt azonos a mostanival, hiszen akkor új tudományos ismeretekhez, új tudáshoz lehetett hozzájutni magyar nyelven, az egyetemek magyar nyelvűek voltak, a magyar kultúra nagyon vonzó volt. – erről néhány éve az MTA alelnöke beszélt egy budapesti konferencián.
Nos, a dualizmus kori magyar gazdaság sikerei nagymértékben függtek az új tudástól, új ismeretektől, illetve azoknak a magyar mezőgazdászoktól és mérnököktől, akik fajtanemesítéseikkel, újításaikkal és találmányaikkal egész ágazatokat segítettek előnyös versenypozícióba. Eredményeiket pedig jelentős mértékben iskoláztatásukra lehet visszavezetni. Az eötvösi népiskolai reform mellett legalább olyan fontos volt a gimnáziumi képzés fejlődése.

A magyar középiskolák száma 1870 és 1913 között 170-ről 257-re, a középiskolai tanulók száma pedig 35-36 ezerről 81 ezerre emelkedett. Az első világháború előtti években a 10 és 18 év közötti korosztály 2,5-3%-ajárt gimnáziumba vagy reáliskolába. A középiskola nyolc osztályát elvégzett, érettségizett polgárok száma 1910-re 251 ezerre emelkedett, amely az összlakosság 1,4%-át tette ki. Bár mai szemmel nézve ez nagyon alacsony arány, akkor távolról sem számított annak. Az érettségizők számát az adott korcsoporthoz viszonyítva Magyarország ugyanis nyugat-európai színvonalon állt, közvetlenül Németország mögött.

A 11 magyar Nobel-díjas közül kettő – Lénárd Fülöp fizikus (1905) és Zsigmondy Richard kémikus (1925) – az 1870-es években érettségizett; hét – Bárány Róbert orvos, Ruziczka Lajos és Hevesy Károly György kémikus, Szent-Györgyi Albert biológus, Békésy György orvos, Gábor Dénes fizikus és Wigner Jenő fizikus – pedig 1886 és 1920 között végezte a középiskolát. Ugyanebben az időben koptatta valamely budapesti vagy vidéki középiskola padjait a matematikus Neumann János, a fizikus Szilárd Leó és Kármán Tódor, a közgazdász Lord Thomas Balogh, a szociológus Mannheim Károly és Polányi Károly, a filozófus Lukács György, a zeneszerző Bartók Béla és Kodály Zoltán, s a filmrendező és producer Korda Sándor és Kertész Mihály.

László József

A teljes szöveg a BOOM Magazin 2017 júniusi számában jelent meg



Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 9+13 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :