A kapott javaslat olyan kormányzati kezdeményezést készít elő, amely az MTA kutatóhálózatának működését érintően a kutatás-fejlesztési forrásokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetési fejezetébe utalja. A Pénzügyminisztériumból június 13-án megküldött új költségvetési keretszám szerint 2019-ben az összesen kb. 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint kerülne át az ITM-hez (lásd az alábbi ábrán). A 28 milliárdból kb. 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz.

Az MTA-val előre nem egyeztetett módosítás tervezete kétségtelenül és alapvetően érinti az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit. A Vezetői Kollégium június 12-i ülésén határozott álláspontot képviselő határozatot fogadott el, amelyet Lovász László, az MTA elnöke Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormány tagjaihoz is eljuttatott. Az MTA elnöke június 15-ére rendkívüli elnökségi ülést hívott össze. Az ülésen az elnökségi tagok által teljes egyetértésben elfogadott szöveget szó szerint közöljük: Az Elnökség egyetért és támogatja a Vezetői Kollégium határozott álláspontját, miszerint az MTA ragaszkodik a Magyarország Alaptörvénye „Szabadság és felelősség” fejezetének X. cikkében foglalt jogok érvényesüléséhez, azaz a tudományos kutatás szabadságához és az MTA köztestület és intézményei közfeladat-ellátás során szükséges működésbeli függetlenségének megtartásához Az Elnökség egyetért az MTA elnöke által előterjesztett elvekkel, és támogatja azt, hogy a 2019. évi költségvetési törvény és az MTAtv. módosításának előkészítése az Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért javasolja, hogy a konzultációra időt engedve a törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés számára előterjesztésre;

2) az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségek az Akadémiánál kell, hogy maradjanak; A felfedező kutatások támogatása nem csökkenhet, ezeket az Akadémia egyik fő feladatának tekinti; az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáinak meghatározásáról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint kell, hogy döntés szülessen; elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék; a tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni a célzott (alkalmazott, top-down) pályázatoktól; az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélése során csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat. Az Elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy a fenti elvek alapján tárgyaljon a Kormány képviselőivel.

Az Elnökség felkéri az Akadémia elnökét, hogy ha az MTA érdekeit jelentősen csorbító kormányzati intézkedés vagy annak előkészítése történne, hívjon össze rendkívüli közgyűlést. Az MTA elnöke a következő elnökségi ülésen (június 26.) számol be a tárgyalásokról az Elnökségnek. Az MTA vezetői és vezető testületei rendelkezésre állnak olyan együttműködés kidolgozására, mely az Innovációs és Technológiai Minisztérium kormányzati koncepciójába illeszkedik, de nem sérti az MTA integritását.