Ötszáz millió bolygón lehet élet
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék :
Amerikai tudósok szerint legalább 500 millió bolygó lakható a galaxisunkban. Az első „galaktikus népszámlálás” alapján a becslések szerint 50 milliárd bolygó lehet a Tejúton. Ezekre a számokra a Kepler űrtávcső adataiból következtettek a kutatók. Az 500 millió lakható bolygó azt jelenti, hogy ezeken az égitesteken nincs sem túl magas, sem pedig túl alacsony hőmérséklet. A csillagászok eddig sem kételkedtek abban, hogy léteznek lakható bolygók, de a Keplernek köszönhetően a sejtések helyét a méréseken alapuló bizonyosság vette át.
Ötszáz millió bolygón lehet élet
A Kepler legutóbbi felfedezései egy olyan változatos világra nyitották rá az ajtót, amely számos szempont átértékelésére készteti a bolygó rendszereket tanulmányozó kutatókat. Az első évben a megfigyelés csak az égbolt egy kis részét érintette, az ottani számok alapján készültek a becslések, mondta a Die Welt beszámolója szerint William Borucki szombaton Washingtonban. Arra a következtetésre jutottak, hogy minden második Nap körül bolygók keringenek, és minden 200-ik csillag körül a bolygók olyan zónában helyezkednek el, ami lehetővé tenné az élet kialakulását. Régóta feltételezik, hogy a Tejúton legalább 100 milliárd Nap létezik. A "Kepler" olyan űrtávcső, amelynek kifejezett célja, hogy bolygókat keressen. Eddig 1235 lehetséges bolygót fedezett fel, amelyek közül 54 található olyan zónában, ahol az élet lehetséges.

Borucki szerint a kérdés az, hogy ha ennyi bolygón lehet élet, akkor az értelmes lények miért nem látogatnak meg bennünket?

A korábbi eredményekről nyilatkozott az mta.hu-nak az MTA Csillagászati Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. - Az a tény, hogy a felfedezett bolygók között nagy számban vannak olyanok, amelyek a lakhatósági zónába keringenek, teljesen új kutatási területet nyit meg a távoli naprendszerek tanulmányozásában - értékelte a hírt Kiss László,. Az MTA elnöke által elindított Lendület Fiatal Kutatói Program 2009-es nyertese hangsúlyozta, hogy a más csillagok körül keringő bolygók, az úgynevezett exobolygók közül ilyeneket eddig nem ismert a tudomány. Kiss László a Kepler űrtávcső jelenlegi felfedezéseinek jelentőségéről szólva utalt arra, hogy számos csillagász az első exobolygó 1995-ös felfedezésének jelentőségéhez hasonlítja a mostani eredményeket.

A csillagász szerint a NASA által nyilvánosságra hozott adatok alapján összesen 1235 exobolygó-jelöltről tudnak a szakemberek. Ezzel az űrtávcső egy csapásra megduplázta a máig felfedezett exobolygók számát, valamint igen fontos statisztikai mintát szolgáltatott a bolygórendszerek kialakulását és fejlődését tanulmányozó kutatóknak. - A Kepler 68 Föld-méretű bolygójelöltet talált, 54 bolygó pedig a központi csillag lakhatósági zónájában kering, ami azt jelenti, hogy folyékony víz lehet a felszínén - tette hozzá Kiss László.

A kutató elmondta, hogy a felfedezett bolygók kivétel nélkül rövid keringési periódusúak. Központi csillagaik ugyanis hűvösebbek Napunknál, ezért a lakhatósági zóna közelebb van a csillaghoz, mint a mi naprendszerünk esetében. - Így ezek a bolygók gyorsabban megkerülik a csillagukat, mint a mi Földünk a Napot, vagyis sokkal rövidebb ott egy év, mint a Földön - magyarázta Kiss László. A csillagász elmondta: a Kepler adataiból kimutatható, hogy minél kisebb egy bolygó annál több van belőle. - Eddig is sejtettük, de most már tudjuk, hogy a kisméretű bolygók gyakoribbak a világegyetemben, mint az óriásbolygók. Ebből az következik, hogy az univerzum tele lehet Föld méretű bolygókkal - mutatott rá az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese, hozzátéve: akár minden negyedik, ötödik Nap típusú csillagnak lehet a Földhöz hasonló bolygója, az azonban, hogy ezeken a csillagászok az esetleges életre utaló jeleket mutassanak ki, túlmutat a jelenlegi legfejlettebb műszerek képességein is.

Az exobolygó-kutatás jövőjéről szólva a csillagász kiemelte az Európai Űrkutatási Hivatal projektjét. Az évtized vége felé induló PLATO űrtávcső programban - amelyben a tervek szerint az MTA Csillagászati Kutatóintézete konzorciális partner lenne - a kutatók a közeli, fényes csillagokat vizsgálnák. - A PLATO hatalmas látómezejével néhány év alatt körülbelül a teljes égbolt felét lefényképezi majd, fényes csillagok körüli Föld méretű bolygókat keresve - mondta Kiss László, aki szerint az űrtávcső által talált bolygójelöltek megerősítésére már a jelenleg meglévő 8-10 méteres földi távcsövek is elegendőek lesznek.

A csillagász az exobolygó-kutatás eredményeit értékelve kiemelte: az elmúlt 15 év megmutatta, hogy mennyire változatosak a távoli bolygórendszerek. A kutató példaként említette a Kepler által felfedezett hat bolygóból álló rendszert, amelyben mind a hat égitest a Napunkhoz legközelebbi bolygó, azaz a Merkúr pályáján belül keringene, ha a mi naprendszerünkben lennének. - Senki nem gondolta eddig, hogy egy ennyire bonyolult és kompakt bolygórendszer egyáltalán létrejöhet - mondta Kiss László, aki szerint ezt a változatosságot a bolygó keletkezési elméleteket megfogalmazó szakembereknek is meg kell majd tudniuk magyarázni.

A Kepler legutóbbi felfedezései egy olyan változatos világra nyitották rá az ajtót, amely számos szempont átértékelésére készteti a bolygó rendszereket tanulmányozó kutatókat. - A Kepler program utáni időszak egyik fontos feladata lesz a közeli és fényes csillagok lehetséges bolygórendszereinek feltérképezése, a Föld méretű bolygók kutatása. Az eddigi statisztikák alapján megalapozottan bizakodhatunk abban, hogy számos ilyen égitestet fogunk találni - mondta Kiss László.   

Forrás: weltonline, mta.hu
Kommentárok : 14
enstein írta : 2017. augusztus. 15, kedd - 10:25
fing

klaudia írta : 2015. március. 22, vasárnap - 21:20

Gulyás írta : 2015. február. 23, hétfő - 15:32
Lehetséges elmélet?
Stephen Hawking'az abszolút semmiböl is keletkezhet valami'ez az elmélet szerint teremtő az abszolút semmi!na de az isten(ek)létezhetnek,az ősrobbanás rég volt!az első értelmes gondolkodó faj aki azota is túl él,lehetnek ök az istenek?és a határokat vagy a segitségeket is ök csinálhatták!pl:fénysebesség 99% nem gond de az 1százalék nagyon nagy,nagy koponyák szerint azon a sebességen meg áll az idő!
van közük hozzá?mijen törvény tiltja az ijen elméletet?nyiltan miért nem beszél eröl senki?

írta : 2014. július. 18, péntek - 00:05

valaki írta : 2014. március. 28, péntek - 19:47
nah ha még is van éllet másik bolygon akor tegyük fell a kérdést tudnak gondolkodni? ha nem nem keresnek,nem probálják felhívni magukra a figyelmet,nah de hogyha van és fejletebek nálunk akor lehet most is lásák a bolygonkat és nem mertek vagy nem akarnak eljőni mert tudnák a következményét hogy így se úgy se fogjuk egymást érteni tehát itt egy földi példa oda mennél 5 kínaihoz úgy hogy nem tudsz kinai ul? nem hiszem én sem tenném nézzetek a multba. sok mitosz , legenda van rola hogy az "istenek" lejőtek földünkre . nah akoriban akkor kezdeményeztek de most nem! tegyük fel a kérdést mit rontotunk el ha mi tettük

Leexa írta : 2014. január. 28, kedd - 16:43
Ha van más bolygón élet, akkor az ott élők miért nem keresnek minket?? Vagy keresnek csak nem találnak?? Ez kicsit fura.. Egy fejlettebb bolygón élők miért nem látogatnak meg minket??

Iván írta : 2012. június. 19, kedd - 16:14
Biztos vagyok benne, hogy nem csak 500 millió bolygón lehet élet. A világ egyetem végtelen, senki sem tudhatja hány bolygón lehet élet. Egyébként tuti vannak más bolygók ahol élet van. Itt a földön is van élet, más bolygón is tuti azt kérdik vajon van más bolygón élet? mi is ezt kérdezzük. Lehetséges hogy a fejlettebb élőlények, tudják hogy vannak más bolygón élet. Hiszen biztosan vannak olyan bolygók ahol az élőlények fejlettebbek nálunk, képzeljétek el: más nyelv, más lakás, más nyelv, más élőlény, fejlettebb technológia, fizikailag lehetetlen elképzelni.

astor30 írta : 2011. december. 10, szombat - 10:08
"Borucki szerint a kérdés az, hogy ha ennyi bolygón lehet élet, akkor az értelmes lények miért nem látogatnak meg bennünket?"

Igen?! Miért nem mi látogatjuk meg őket? Micsoda kérdés..

a szerk. írta : 2011. február. 22, kedd - 18:27
Jogos a megjegyzés, valóban hibásan íródott "az univerzum tele lehet földméretű bolygókkal". mentségünkre annyit, hogy az MTA oldaláról vettük át, sajna szó szerint... A dolgot azóta javítottuk.

Világtudomány? Ez? írta : 2011. február. 22, kedd - 15:44
"az univerzum tele lehet földméretű bolygókkal" Mekkora egy föld? Helyesen:"az univerzum tele lehet Földméretű(vagy Föld méretű) bolygókkal"

Tudálokos Elemér Bácsi a Napról írta : 2011. február. 21, hétfő - 21:08
Küldi ez így magától? Vagy én nem akartam pedig, de ez lett valahogy, nagyon sajnálom, kérem kapcsolja ki.

Tudálokos Elemér Bácsi a Napról írta : 2011. február. 21, hétfő - 21:03
Ha azt írjuk "Tejúton legalább 100 milliárd Nap létezik" valótlant állít a cikkíró! Vagy, "Arra a következtetésre jutottak, hogy minden második Nap körül bolygók keringenek". Ez mi?? Egy Nap van, és durva sok nap.

Tudálokos Elemér Bácsi a Napról írta : 2011. február. 21, hétfő - 21:01
Ha azt írjuk "Tejúton legalább 100 milliárd Nap létezik" valótlant állít a cikkíró! Vagy, "Arra a következtetésre jutottak, hogy minden második Nap körül bolygók keringenek". Ez mi?? Egy Nap van, és durva sok nap.

papajoe írta : 2011. február. 21, hétfő - 14:20
Csak? Én többre számítottam...


Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 9+13 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :